,,Az árverés az nem jó, mert akkor Csányi meg a bankárok veszik meg az összes eladó állami földet" - súgott össze múlt pénteken két hallgató a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) által szervezett agrárfórumon, amikor az ott felszólaló Gyurcsány Ferenc miniszterelnök éppen a kormány földpiaci terveit ecsetelte. A kormányfő ugyanis árverési hirdetményekről beszélt, amelyek már decemberben megjelennek, az árakat felhajtó licit pedig az aggodalmaskodók szerint a pénzembereknek kedvez. "Az árverés esetleg valóban felhajthatja az árakat, de a pályázatos rendszert mindig gyanú lengi körül, ráadásul valóban kiderülne, mennyit is ér egy hektár föld az adott térségben" - érvelt ugyanakkor a licit mellett a HVG-nek Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára.

A földprogram körüli spekulációk gyakorlatilag azóta foglalkoztatják az agrárbizniszben utazókat, amióta Gyurcsány egy battonyai nyugdíjasfórumon bejelentette, hogy a nemzeti földalapban lévő földterületekből kell enyhíteni a gazdák földéhségét, valamint megoldani az állattartó telepek takarmánytermő területtel való ellátását és a szociális földprogram kibővítését (HVG, 2005. október 1.). A földalap 1,5 millió hektár mezőgazdasági területet felügyel, amiből 900 ezer hektár az erdő. Szabad, azaz haszonbérlettel nem terhelt területnek a földért életjáradék programok keretében megvásárolt 55 ezer hektárt, a kárpótlásból megmaradt 15-20 ezer hektárt, illetve további 30-40 ezer hektárt lehet tekinteni, amiről csak a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet felállása után derült ki, hogy állami tulajdonúak.

Az államtól bérelt földön gazdálkodó Dalmandi Mezőgazdasági Rt. tulajdonosaként is ismert Csányi Sándor OTP-vezér mumusként való emlegetése ebben az összefüggésben azonban - legalábbis az eddig nyilvánosságra került tervek alapján - nem feltétlenül tűnik életszerűnek. "Az életjáradékosoktól felvásárolt földek túlságosan elaprózottak, helyben korábban nem kellettek senkinek, ezektől aligha szabadul meg könnyen a földalap" - hűti le a kedélyeket Fűr Zoltán, a termőföldingatlan-közvetítéssel foglalkozó Földbróker.hu Kft. ügyvezetője. Ha éppen egy területét növelni kívánó gazdálkodó szomszédjában van az eladó állami parcella, akkor elképzelhető, hogy könnyen elkel a föld, egyéb esetben viszont aligha, a spekulánsok pedig csak abban az esetben vásárolnak apró parcellákat, ha további felvásárlásokkal reális esélyük van a birtokegyesítésre. "Egy-két hektárt kis túlzással a kocsmában is megvehet, aki akar, ezért nem fog licitálni vagy hitelkérelmet írni" - mondja a földbróker.

"A földpiacon csak szabályozóváltozás vagy friss pénz hozhatna felpezsdülést" - véli Fűr, ezek közül az előbbit helyből kizárva, mivel elképzelhetetlennek tűnik - ahogyan azt Gráf József agrárminiszter a pénteki MOSZ-fórumon el is mondta -, hogy a kampányidőszakban kezdeményezzen a kormány egy olyan törvénymódosítást, amellyel a jogi személyek számára is lehetővé tennék a földszerzést.

Néhány ezer hektárt elvihet a szociális földprogram is. A földek térítés nélküli használatba adására 600 település jelentkezett vissza, köztük 417 olyan, amely határában van a földalap kezelésében lévő, haszonbérlettel nem terhelt parcella, összesen 7,5 ezer hektár. "Az önkormányzatoknál pontosan tudják, kik azok a rászorulók, akik hajlandóak dolgozni. Ők többféle konstrukcióban részesedhetnek a földek hozamából" - ecsetelte az egyelőre nem véglegesített elképzeléseket Karsai József szocialista képviselő, a szociális földprogramért felelős kormánymegbízott. Szerinte márciusban az említett 7,5 ezer hektár az önkormányzatokhoz kerülhet.

A földprogram nyilvánosan emlegetett elemei mellett létezik egy, egyelőre az agrártárca által sem véglegesített terv is, ami viszont már tényleg nagy falat. Eszerint az állami parcellákat bérlő családi gazdaságoknak, őstermelőknek maximum 100 hektárig felajánlaná a nemzeti földalap, hogy vásárolják meg a földet, a szintén haszonbérlő társas vállalkozások magánszemély tulajdonosainak pedig ugyancsak lehetőségük lenne arra, hogy a bérelt terület 25 százalékát megvásárolják. Ez vélhetően kiveri a biztosítékot a földügyeket árgus szemmel figyelő parlamenti ellenzéknél, illetve a gazdaköri érdekképviseletnél. Utóbbi hét végi hódmezővásárhelyi kongresszusán Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke már arról beszélt, hogy "fennáll a veszélye, hogy az állami földek nagytőkések birtokába kerülnek". "Az a cél, hogy azokhoz kerüljön tulajdonba a föld, akik művelik, és ez vonatkozik azokra a tulajdonosokra is, akik az Orbán-kormány idején szereztek tulajdont a volt állami gazdaságokban" - mondta erre a HVG-nek Benedek Fülöp, az agrártárca közigazgatási államtitkára.

Ezek a földek - szemben az életjáradékosoktól felvásárolt területekkel - már valóban értékes területek, egybefüggő, több száz hektáros nagy parcellákkal. Ráadásul az így felkínálandó terület komoly tétel: az 1990-es évek elején magánkézbe került egykori állami gazdaságok 350 ezer, az Orbán-kormány által privatizált 12 volt állami agrárcég 86 ezer, a már ebben a kormányzati ciklusban eladott gazdaságok 54 ezer hektárt, egyéb agrárvállalkozások további 150 ezer hektárt bérelnek. E területek negyedét, azaz összesen 160 ezer hektárt vehetnének most meg az érintett földeket művelő cégek tulajdonosai. Ez ugyanakkor újabb zsebszerződési hullámot indíthat el, ugyanis a földtörvény szerint egy magánszemély legfeljebb 300 hektár földet birtokolhat, ezt a keretet viszont a szóba jöhető tulajdonosi kör összes családtagjaival már javarészt kimerítette.

A földügyi offenzíva céljai között az agrárminiszter azt is emlegeti, hogy még az EU-állampolgárok számára a hat év múlva lejáró földvásárlási tilalom lejárta előtt hosszú távon gazdálkodni képes, illetve tőkeerős magyar tulajdonosok kezébe kerüljön a föld. Nyilvánvaló azonban az is, hogy léteznek a programnak politikai megfontolásai is. Ilyen lehet például, hogy a 2002-ben a két választási forduló között több mint 400 ezer hektár állami föld meghirdetésével (HVG, 2002. május 11.) a "nagy földosztó" szerepében tetszelgő Orbán Viktor vitorlájából - legalábbis a földügyekben - Gyurcsány kifogja a szelet. Másrészt pedig a földeladások fedezeteket teremthetnek a feltehetően ugyancsak szavazatszerzési céllal beharangozott újabb földért életjáradékot programra, amire a jövő évi költségvetésben nem különítettek el egyetlen fillért sem.

KELEMEN ZOLTÁN