Nyolc napon belül négyszer kellett a témát napirendre tűznie Pilismarót képviselő-testületének, hogy többszörös szavazategyenlőség után végül áldását adja egy, a település életét felbolygató fejlesztésre. A 2003 nyarán született döntés következtében az 1992 óta hatályos rendezési tervben szereplő 65 hektárnyi sport-, illetve 80 hektárnyi Duna-parti üdülőterületet egységesen "különleges, sport-, idegenforgalmi és lakóterület" kategóriába soroltak át az úgynevezett Foka-öböl mellett, amelyet még a dunai vízlépcsővel számoló tervek idején alakított ki a Folyam- és Kavicskotró Vállalat (Foka). Bár az önkormányzati törvény szerint a polgármester "ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását", a Komárom-Esztergom megyei közigazgatási hivatal az eljárást kifogásoló Bereznai Tibor képviselő beadványára úgy foglalt állást, hogy - éppen a patthelyzet miatt - nem született döntés, így kifejezetten szükség volt az újabb szavazósdira.

A voksolás tétje egy 13-20 milliárd forintos befektetés a Zebegénnyel szembeni, festői fekvésű öbölben. A négy ír üzletember - Fintan Drury volt újságíró, az Anglo Irish Bank volt igazgatótanácsi tagja, Sean Fitzpatrick, a bank egykori elnöke, Larry Byrne golfszakértő és Brian Davy bróker - tulajdonában álló, a pilismaróti szavazás előtt néhány hónappal bejegyzett Golf Central Europe Kft. (GCE) ugyanis 27 lyukas golfpálya, majd a második ütemben háromszáz ágyas szálloda és több száz lakás megépítéséről írt alá szerződést az önkormányzattal, annak feladatává téve az ehhez szükséges terület megszerzését.

Mások ingatlanán kíván fejleszteni ugyanis a GCE: az eredetileg zömében mezőgazdasági, illetve erdő besorolású földek 270 magántulajdonos kezében vannak. A terület kivonása a művelési ágból a tavaly februárban elfogadott településrendezési terv alapján kezdeményezhető golfpálya- és lakópark-beruházás céljára; ami annál kézenfekvőbb, mert mezőgazdasági ingatlant sem külföldiek, sem hazai társaságok nem vásárolhatnak meg. Az önkormányzat viszont vállalkozhat erre, a művelésből kivonáshoz szükséges mintegy 60 millió forintot az írek a HVG értesülései szerint át is utalták Pilismarót számlájára. Csakhogy az ingatlanok megvétele meglehetősen elhúzódott: az önkormányzat és a GCE között múlt év októberében megkötött megállapodásban megjelölt 2004. november 10-ei határidő irreálisnak bizonyult.

A szerződés megszűnését követően is korlátlan ideig fennálló titkossági záradékkal ellátott dokumentumban az önkormányzat magára vállalta a földvásárlást. E célra a GCE a négyzetméterenkénti 550 forintos ellenértéket előlegként átutalja, azzal, hogy a művelésből kivett, egyesített ingatlant 600 forintos egységáron veszi meg tőle. "Földjeinket a reális ár tizedéért akarják megvenni - állítja Lik László, akinek a családja 4300 négyzetmétert birtokol. - Üllőn, Vecsésen a hasonló telkeket négyzetméterenként évi 900 forintért veszik bérbe, és 8 ezerért vásárolják föl, a szomszédos Esztergomban 10 ezer forint az újsághirdetésekben szereplő vételár, igaz, közművesített ingatlanra" - indokolja ellenállását.

"Tájékoztatom, hogy a rendezési terv megvalósítása érdekében az önkormányzatnak lehetősége van kisajátítás útján is megszerezni az ingatlanokat, de ezzel a lehetőséggel - hacsak egy mód is van rá - nem kívánunk élni! Szeretnénk, ha közös megegyezéssel kerülhetnének önkormányzatunk tulajdonába a területek" - írta a vonakodó tulajdonosoknak, még a GCE-vel kötött szerződés aláírása előtt egy évvel a polgármester. "Attól, hogy a rendezési tervben szerepel, a golfpálya mégiscsak a mi ingatlanainkon valósulna meg, és nem az önkormányzat, hanem egy magáncég befektetéseként. Mitől lenne ez közcél?" - érvel tovább Lik, aki több tulajdonossal együtt kész akár pereskedni is. "Mostanáig 230 tulajdonostól vásároltunk meg 120 hektárt, s további 10 hektárra folyamatban van a szerződéskötés - mondta a HVG-nek Benkovics, hozzátéve: - 15 hektárnyi, javarészt osztatlan közös tulajdonú, 85 százalékban önkormányzati területet megegyezés híján kisajátítana a polgármesteri hivatal. A maradék földrészletekhez kárpótlással jutottak birtokosaik, többségük nem is pilismaróti." Az eladott földekből mintegy 10 hektár a polgármester rokonságának a tulajdona volt. "Kicsi a falu, és tősgyökeres pilismaróti családok évszázados tulajdonáról van szó" - magyarázta a falu első embere, aki szerint az eredetileg kínáltnál feljebb srófolt vételár reálisan tükrözi a mai piaci viszonyokat. "E terület nagy részét - a szántók kivételével - már senki sem műveli, az akácos illegális szemétteleppé vált, emiatt még büntetés is járna a jelenlegi tulajdonosoknak. A közművesítésre a birtokosoknak nem futja, a mostani, elhanyagolt, gazos állapotában az aranykorona-érték alapján 30 forintos négyzetméterárat kaphatnának csupán" - mondta a HVG-nek. A község ezen része jelenleg a Duna hullámtere; az árvédelmi töltésre Pilismarótnak nincs pénze, viszont Benkovics állítása szerint azt is megépíti a befektető. Mi több, az üzletből az ügynökösködő önkormányzat közel 70 millió forinthoz jut, a nemzetközi színvonalúnak szánt golfpálya pedig új munkalehetőségekkel, adóbevételekkel kecsegtet. "Golfozó közönséget csábítunk a faluba, amely ebből profitál majd" - mondta a HVG-nek az ír befektetőket képviselő Drury. "Hol van az előírva, hogy közcélú beruházást csak maga az önkormányzat finanszírozhat? Mintha nem épült volna már stadion vagy éppen a Művészetek Palotája is magánpénzen" - reagált Lik fölvetésére a polgármester.

A fejlesztés előzménye, hogy az öböl menti kavicsvagyon kiaknázására a Foka-tulajdonos, svájci érdekeltségű Holcim Rt. már 1994-ben megpróbált 65 hektár földterületet megszerezni, de az általa kínált, négyzetméterenkénti 100 forintos áron nem talált eladót. Ellenlábasa, a német Heidelberger-Schwenk-csoport tulajdonában álló Dunai Kavicsüzemek Kft. azonban 1995-ben - önkormányzati közreműködéssel - 345 forintos négyzetméterenkénti áron megszerezte azt, az ügyletből az önkormányzatnak 30 millió forintos bevétele keletkezett. "Ezzel kiegészítettük saját és pályázati forrásainkat, s 80 millió forintért sportcsarnokot építettünk" - büszkélkedett a polgármester. "A nemzeti földalaptól visszaigényeltünk 27 hektárt a tavaly jóváhagyott rendezési terv céljaira, amely a nagymarosi vízlépcsőépítés kapcsán kisajátítással került állami tulajdonba, s közvetlenül határos a tervezett golfpályával. Ha megkapnánk ezt a területet, elkerülhetnénk a kisajátítást, mivel csereföldet kínálhatnánk a vonakodóknak - avatta be terveikbe a HVG-t, hozzátéve: - Az ellenzők ennél jobb befektetői ajánlattal nem álltak elő, holott a falu 260 millió forint körüli éves költségvetésében rendszeresen 20-30 milliós hiány keletkezik."

Lakóparkot is tervez a golfpálya mellé a befektető, ennek várható méreteit azonban Drury a HVG kérdésére nem kívánta elárulni. Előzetesen több száz lakóingatlanról volt szó, ami - egyes képviselők aggodalma szerint - felborítja a népességi arányokat, s ha az új telepesek netán leválnának a jelenleg 1960 fős faluról, Pilismarót elesne a golfpályával járó haszontól is. Benkovics szerint igaz ugyan, hogy a Duna-parti területen akár 2 ezer főt befogadó, ötszáz új lakóépület is állhat majd, de ennek kiépülésére csak fokozatosan, több mint tíz év alatt lehet számítani, addig a falu bőven megtalálja a számítását. Arra egyébként a bizalmon kívül nincs írásos garancia, hogy a befektető a fölvásárolt földeken valóban megvalósítja elképzeléseit - a beruházást bármikor jogosult leállítani, kötbér fizetése nélkül. "Más településekkel is tárgyalunk, mivel a pilismaróti beruházás akár kútba is eshet" - említette Drury a HVG-nek.

Pilismarót ez esetben sem maradna vízparti fejlesztés híján. A Foka-öböltől keletre - szintén egy önkormányzati bábáskodással létrejött ügylet keretében - 12,5 hektáron kisebb öblöt kotort ki a területet 21 tulajdonostól megvásárló Dunai Yachtklub Kft. (DY), még 1998-ban. Az időközben két német magánszemély kisebbségi, valamint cégén, a PR Manager Kft.-n keresztül Szilágyi Zoltán üzletember többségi tulajdonába került DY azóta 31, egyenként 1200 négyzetméteres, saját kikötővel rendelkező lakóingatlanra osztotta a Zebegénnyel szembeni kis öblöt körülvevő, az árvízszintnél magasabbra töltött partot, amelyeket négyzetméterenként 18 ezer forintos telekáron, a most épülő házakat pedig 250 ezer forintos négyzetméterenkénti egységáron kezdi értékesíteni.

SZABÓ GÁBOR