"Most kellett kijönnünk az utakra, mert most dől el a minisztériumban, hogy jövőre mire költik a pénzt" - mondta a Pest megyei Bugyi határában mintegy húsz traktorral és egyéb mezőgazdasági munkagéppel felvonuló gazdák gyűrűjében Sákán Antal, a demonstrációt szervező Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalmának (Magföm) társelnöke. A múlt heti gazdatüntetéseket hét megyében tíz, pénteken 12 helyszínen tartották meg, bár a szervezők eredetileg harminc-negyven helyre terveztek megmozdulást (HVG, 2004. november 6.). Mindez azonban a Magyar Sertéstartók Szövetsége (MSSZ) elnöki posztját is betöltő Sákán szerint elegendő a figyelemfelhívásra. "Majd ha a kukorica betakarítása is befejeződik, decemberben vagy januárban, szervezünk egy nagyobb felvonulást, de akkor már a fővárosba vezető utakra" - vetítette előre a forró telet az agrártárca vezetői számára. Ők ugyanis nem reagáltak a gazdaszervezetek Németh Imre miniszternek címzett petíciójára.

Az ötpontos követeléscsomagot jegyző két érdekképviselet még a februári, nagyobb tömegeket megmozgató és több szervezet által támogatott gazdatüntetéseken tűnt fel, mostani aktivizálódásukat pedig az váltotta ki, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) október 12-étől leállította az úgynevezett állatjóléti támogatásokat (HVG, 2004. október 23.). A sertés- és baromfitartóknak járó dotációról a februári agrártüntetéseket lezáró megállapodásban egyeztek meg a demonstrálók képviselői és az FVM. Most pedig a Hanó Miklós volt kisgazda országgyűlési képviselő által vezetett Magföm azt állítja, a beígért 3,6 millió helyett csak 2,64 millió disznóra kapták meg az egyedenként 2 ezer forintos támogatást, míg a baromfinál 430 ezer tonna helyett csupán 196 ezer tonnára igényelhettek kilónként 9,50 forintot.

A demonstráció első napján, múlt szerdán az FVM közleményt adott ki, amelyben azt állította, betartotta a megállapodást, a forrásokat pedig teljesen kimerítette. "Ez az! Az FVM úgy vállalt 7,2 milliárd forintos kötelezettséget a sertéstartók felé, hogy tudta, nem lesz elég pénze. A hiányzó összeget ugyanis már januárban elköltötte a 2003-as kötelezettségek kifizetésére" - állította Sákán a HVG-nek. A tüntetők a petícióban az állatjóléti támogatások azonnali visszaállítását követelték. Az út mellett azonban már beérték volna annyival, hogy a szerintük most hiányzó 2 milliárd forintot a tárca különítse el az elhullott állatok tetemei 2005-ös ártalmatlanítási költségeinek kiegészítésére, jövőre pedig állítson be 7,2 milliárd forintot a sertés állatjóléti támogatására.

A gazdák az unióra hivatkoznak, mondván, az állatjóléti támogatást a magyar kormány Brüsszellel is elfogadtatta, anélkül pedig nem volna esélyük arra, hogy az állattartó telepeket az EU 2006-tól Magyarországra is érvényes környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági szabályainak megfelelő módon átalakítsák. Az unió a kormányoldalon is ütőkártyává vált: Németh Imre egy harkányi agrárfórumon azt mondta, szerinte a tiltakozók azt is "elérhetik", hogy Brüsszel jövőre megvonja az állatjóléti támogatások lehetőségét, mivel a termelőiket hasonló szubvencióban nem részesítő országokban feltűnhet, hogy az EU kivételezik a magyarokkal. Szeptember vége óta egyébként ismét csökkennek a felvásárlási árak: az E kategóriás, jó minőségű sertéseké például a bő két hónappal ezelőtti kilónkénti 311 forintról november második felére 282 forintra esett. "Úgy tűnik, a tavalyinál 1 millióval kevesebb, 4,2 millió sertés is sok. Európában jövőre ismét áremelkedést prognosztizálnak, de a túlkínálat miatt nem vagyok biztos benne, hogy ez eléri Magyarországot, így ez a 2 ezer forint nagyon hiányzik most a sertéstartóknak" - mondta a HVG-nek Remény Ervin, a Húscéh ügyvezető alelnöke.

"Mindenki az állattenyésztőkről beszél, de bajban vannak a növénytermesztők is" - panaszolta a HVG-nek a Bugyi határában tüntető Buzek Menyhért. A 170 hektáron gazdálkodó Buzek nem tudta kivárni a november 1-jétől induló intervenciós időszakot - aminek kezdete után a terménytulajdonosok tonnánként 101,31 eurós áron ajánlhatják fel búzájukat, árpájukat és kukoricájukat a brüsszeli büdzséből utófinanszírozott felvásárlásra -, mivel nincs raktára. Így az uniós intervenciós árnál alacsonyabban, tonnánként 20 ezer, illetve 18 ezer forintért adta el a kenyérgabonát és a kukoricát. Utóbbit azonban 23 százalék víztartalommal takarította be, a tisztítás és a szárítás pedig elvitt tonnánként 7 ezer forintot. "Majd a terményt felvásárlók adják intervencióba a búzát, és tonnánként pár ezer forintot keresnek rajta" - állítja Buzek. A Magföm a hasonló cipőben járó termelők védelmében egyenesen azt követeli petíciójában, hogy csak a gabona megtermelői ajánlhassák fel intervencióra a terményt, ne pedig az áru tulajdonosai, ahogyan az a jelenleg hatályos jogszabályban szerepel. Ilyen megkülönböztetés azonban az EU-ban nem létezik, s azt vélhetően nem is sikerülne elfogadtatni Brüsszellel.

Ehhez hasonlóan furcsa a Magföm követelése a tej literenként 68 forintos irányárára. Az EU-ban ugyanis a tejre nem, csupán a vajra és a tejporra létezik ez az árkategória. "A feldolgozók jövőre várhatóan 68 forint körüli áron kötik meg a szerződéseket" - jelezte a HVG-nek Sirman Ferenc, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója, hogy irányár nélkül is nyitott kapukat döngetnek a termelők. A tejtermelés ugyanis csökken: tavaly az első tíz hónapban 1,426 milliárd litert vásároltak fel a feldolgozók, míg idén október végéig ennek csak 91,1 százalékát, 1,299 milliárd litert. A Magföm literenként 5 forint támogatást is követel, amit - legalábbis a terméktanács információi szerint - az FVM ettől függetlenül is hajlik megadni.

Nehezebb lesz dűlőre jutni viszont az áfaügyben. A termelők ugyanis azt követelik, hogy a SAPARD-hoz hasonlóan annak utóda, az agrár- és vidékfejlesztési operatív program (avop) beruházásai után is igényelhessék vissza az áfát (lásd Plasztikai műtétek című cikkünket a 105. oldalon). Sákán szerint júliusban az FVM-ben azt ígérték nekik, hogy ezt megpróbálják kiharcolni a Pénzügyminisztériumnál, novemberben viszont már azt nyilatkozták, hogy ebbe az EU nem egyezik bele, ami viszont a Magföm uniós forrásai szerint nem igaz. A HVG is úgy értesült, hogy erre nincs közösségi előírás. Ugyanakkor az áfa-visszatérítésre nem jogosult pályázóknál a támogatás számításának az alapja a projekt bruttó összköltsége, az áfarészt pedig költségként számolhatják el.

KELEMEN ZOLTÁN