Hétfőtől csütörtök estig magyar méhészek tüntetnek Brüsszelben a mezőgazdasági főigazgatóság előtt, hogy kiharcolják a mézpiac uniós szabályozásának megváltoztatását. A magyar termelők februárban ismét útra kelnek, akkor már osztrák, cseh, szlovák, francia és német társaikkal egyesítve erőiket, a mezőgazdasági miniszterek találkozójára időzítve az újabb demonstrációt.

"A mézek jelölési szabályainak és ellenőrzésének szigorítását várjuk az uniótól" - mondta a HVG-nek Bross Péter, a 15 ezer magyarországi méhész kétharmadát tömörítő Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. Jelenleg ugyanis csak azt kell jelölni az üvegen, hogy uniós vagy EU-n kívüli termékről van-e szó. Kevert méznél azonban még az arányt sem kell feltüntetni, azaz előfordulhat, hogy minimális uniós mézzel EU-termékké válik a zömében gyengébb minőségű, lazább élelmiszer-biztonsági szabályok között termelt importmézet tartalmazó elegy. Bross szerint ezzel a szabályozással a "kannás bor" szintjére süllyesztették a mézet, a fogyasztók pedig csalódni kénytelenek a polcokról levett, megtévesztő jelölésű termékekben. Próbaképpen az OMME nyugat-európai boltokban vásárolt, akácméz feliratú termékeket vizsgáltatott be, amelyek többségében nem fordult elő akácméz... Találtak olyan mintát is, amelyik dél-amerikai virágmézet tartalmazott, holott arrafelé nincsenek akácfák. Az európai méztermelők összefogását nyilván segítette az EU élelmiszer-biztonsági hivatalának július 15-ei döntése, amellyel visszaengedte az uniós piacra az onnan két éve tiltott szermaradványok miatt száműzött, a boltokba akár az uniós termékek árának a felén bekerülő kínai mézet.

A Brüsszelben tüntető méhészek vámemelést is megpróbálnak kikényszeríteni a döntéshozóktól. A csatlakozás előtti magyar vám 38 százalékos volt, ez most az EU-ban átlagosan 10 százalék, de például a jelentős exportőr Mexikóból származó mézre nulla százalék a vám. Az OMME-elnök szerint az uniós vámszintet átmenetileg 50 százalékra kellene emelni, ezt piaci zavarok esetén a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai is engedik. Bross szerint a piaci zavar adott, hiszen a felére esett hordósméz-árak ellenére sincs kereslet a nagy csomagolóüzemeknek beszállító méhészek termékeire. Mivel a magas vámszint a WTO miatt hosszabb távon nem tartható, a méhészek a költségeikre várnak támogatást. Így például azt javasolják, hogy a méhészetben takarmánynak számító répacukorból méhcsaládonként 25 kilogrammot világpiaci áron vehessenek meg - annak EU-n belüli árát az uniós agrárszabályozás ugyanis magasan tartja -, illetve visszaigényelhessék a méhészkedéshez kapcsolódó üzemanyagköltségek teljes adótartalmát.