Kormánydöntéssel tüntették el valamennyi bolt polcairól átmenetileg az összes fűszerpaprika-őrleményt és az azt tartalmazó fűszerkeverékeket múlt csütörtökre virradóra. Ehhez a lépéshez elegendő lett volna ugyan az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) intézkedése, ám - mint Batiz András kormányszóvivő a HVG-nek fogalmazott - az "ügy súlyosságára tekintettel" a kabinet vette kézbe az ügyet. A kereskedelmi forgalomba került élelmiszerek célzott vizsgálatára felkent ÁNTSZ ugyanis a trópusi klímát kedvelő - így nagy valószínűséggel csak importálható - gomba által termelt aflatoxint talált a magyarországi cégek termékeként feltüntetett fűszerpaprika-csomagokban. Méghozzá nem is keveset: 73 ellenőrzött tételből 12-ben mutattak ki az aflatoxin B1-re kilogrammonként megengedett 5 mikrogrammnál, illetve az összes aflatoxinra előírt 10 mikrogrammnál némelykor 16-szor, illetve nyolcszor nagyobb mennyiséget.

A pánikszerű eljárás nem volt teljesen alaptalan, hiszen az Aspergillus penészgombák által termelt méreganyagot rákkeltő, májkárosító hatása miatt rendkívül veszélyesnek tartják a toxikológusok. Ráadásul nagyon stabil, hőálló anyag, amely felhalmozódik a szervezetben. Angliában 1960-ban észlelték először, ahol penészes földimogyorótól napospulykák tízezrei pusztultak el. Rácz Jenő egészségügyi miniszter mindazonáltal azzal nyugtatta meg a közvéleményt, hogy aflatoxinmérgezéshez egy hét alatt fél kilogrammot - ez az évi átlagos fejenkénti fogyasztás - kellene megenni, mégpedig erősen szennyezett paprikából. Továbbá Bujdosó László tiszti főorvos szerint az élelmiszeriparban felhasznált paprika toxintartalmának vizsgálatai kivétel nélkül megnyugtató eredményt hoztak.

Eltúlzottnak minősítette közleményében az intézkedéseket az országos Fűszerpaprika Terméktanács Egyesület, s főleg azok kommunikációját, amely azt a látszatot kelti, mintha a magyar fűszer előállítói "szándékosan mérgeznék a paprikát". A Nemzeti Nyomozó Iroda egy csoportja egyébiránt éppen azt vizsgálja múlt péntek óta, vajon szándékosan vagy csak gondatlanságból került aflatoxin a bolti forgalomba hozott őrleményekbe. Az ÁNTSZ feljelentése nyomán soron kívüli eljárással vizsgálódik a csak magyar FBI-ként emlegetett szervezet "visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel bűntettének megalapozott gyanúja és fogyasztók megtévesztésének vétsége" miatt hivatalosan két részvénytársaság és egy kft ellen. Rácz Jenő viszont már szerdán megnevezett három céget, a sükösdi Házi Piros Paprika Kft.-t, a Kalocsai Fűszerpaprika Rt.-t, valamint a Pick-csoportba tartozó Szegedi Paprika Fűszer- és Konzervgyártó Rt.-t, amelyek termékeiben aflatoxint leltek. Az ÁNTSZ - legalábbis Bujdosó pénteken ezt nyilatkozta - más gyártók esetében nem bukkant a rettegett toxinra, holott a HVG értesülése szerint már egy október eleji zártkörű szakmai tanácskozáson hat-nyolc érintett cégről tudtak a hatóságok.

"A nyomozás során bővülhet a kör" - mondta a HVG kérdésére Garamvölgyi László rendőrségi szóvivő. A nyomozócsoport a mérgezett paprika útját próbálja rekonstruálni: mely cég mikor mennyit importált, s a gyártás során hogyan került méreg a termékbe. A rendőrség a gondatlanságverzióra hajlik, Liszka Károly ezredes szerint a cégek nem tudták, hogy a paprikában toxin van. Ez enyhébb, legfeljebb egy évig terjedő szabadságvesztéshez volna elegendő, szándékosság esetén viszont három év a büntetési tétel.

"Célponttá váltunk, holott évek óta ellenezzük az indokolatlan paprikaimportot, amire 1997 után tavaly csak a rossz termés miatt szántuk rá magunkat újra" - mondta a HVG-nek Lakatos Lajos, a magyar fűszerpaprika-termelés 40 százalékát adó, saját termelésének kétharmadát exportáló Kalocsai Fűszerpaprika Rt. elnök-vezérigazgatója, aki állítása szerint épp importellenessége miatt szorult ki a terméktanácsból, s aki a három megnevezett cég vezetői közül egyedüliként volt hajlandó nyilatkozni. A menedzsment, a munkavállalói MRP-szervezet és a nagyobb beszállítók tulajdonában álló cég - amelyben egy aranyrészvényt még birtokol az állam - évi 3 ezer tonnás termeléséhez képest jelentéktelen mennyiséget importált, tavaly 40, az idén 90 tonnát. E tétel eltörpül a tavalyi mintegy ezertonnás összbehozatal mellett. Egy átlagos évben egyébként 8-9 ezer tonna fűszerpaprika-őrleményt termelnek a magyarországi feldolgozók, amiből 5 ezer tonna kerül exportra. E mennyiségen túl a Fűszerpaprika Terméktanács becslése szerint további 20 százalék a feketepiacon jut el a fogyasztókhoz. Tavaly viszont az aszály miatt csak 4 ezer tonnát produkáltak a paprikamalmok; a feldolgozók ezzel és a termés gyenge színanyagával magyarázzák a bőséges importot. "Legalább ekkora mértékben játszik közre a behozatalban, hogy az uniós csatlakozással a korábbi 42,5 százalékos vámtétel 5 százalékra csökkent" - állította ugyanakkor a HVG-nek Katona Antal, a terméktanács titkára, aki szerint a magyar piac is az olcsó terméket igényli. Éppen ezért a szakma egy része vitatja, hogy az importárut valóban csak színjavításra használták volna, ehhez ugyanis túl magas aflatoxinértékeket mértek. Vagyis gyanítható, hogy a bőséges bekeverés egyik - esetleg legfőbb - oka az őrlemény árának csökkentése.

"Hiba volt, hogy kezdetben a már előre legyártott, kalocsai feliratú zacskóba kevertük a színezésre szánt importpaprikát - ismerte el Lakatos -, viszont a behozott szállítmányok minőségi hibájáról nem tudhattunk." A 2003 decemberétől kezdve beérkezett, összesen 88 tonnányi brazil szállítmányt ugyanis az uniós csatlakozásig a magyar hatóságok felhasználás előtt ellenőrizték, a csatlakozás óta pedig ez elvileg az uniós határon - ebben az esetben Rotterdamban - történik. A szeptemberben behozott 22 tonnás tételt a kalocsai cég Magyarországon külön is megvizsgáltatta, miután értesült más cégek importáruinak szennyezettségéről. A teszt azt mutatta, hogy a brazil paprika szerves foszforsavésztert tartalmaz. Ezért Kalocsán úgy döntöttek, a vizsgálat előtt közraktárba vitetett és mindvégig ott tartott szállítmányt visszaküldik a feladónak. Ugyancsak festékfeljavítási céllal Spanyolországból két 22 tonnás tételt vásárolt a cég, ez - minthogy unión belüli ügylet - nem minősül importnak, így a hazai árura vonatkozó szabályok alapján csak szúrópróbaszerűen vizsgálják a hatóságok. "Bíztunk a spanyol szállító által adott igazolásban, amelyben szerződésben vállalt felelősséget a minőségért" - mondta Lakatos.

A második 22 tonnás tételről azonban augusztusban egy ellenőrzésen kiderült, hogy a hazai szabványnál több benne a máj- és vesekárosodást okozó ochratoxin (mivel az EU-ban erre nincs előírt határérték, így ott erre vonatkozó vizsgálatot sem végeznek). Az ebből felhasznált 4-5 tonnányi őrleménnyel kevert paprikát a "botrány" kirobbanása előtt - idestova másfél hónapja - szép csendben elkezdték visszagyűjteni a kereskedőktől. Aflatoxin "mindössze" 8 tonna brazil paprikában volt, ebből mintegy 3 tonnát használt fel a gyár. "A forgalmazott áruban az aflatoxintartalom laboratóriumi mérésekkel igazolhatóan döntően a kilogrammonként megengedett 5 mikrogrammos mérték és ennek kétszerese között volt" - állítja Lakatos.

A földművelésügyi miniszter és a tiszti főorvos szerint hatóságaik mindent és időben megtettek, a felelősség egyértelműen a gyártóké. A hatóságoknak beérkezéskor nincs dolguk a fűszerpaprikával, mivel az nem szerepel az EU-ba érkező termékek esetében kötelezően vizsgálandó termékek listáján, mint például az egyszer már megbukott iráni pisztácia. A Dél-Amerikából érkező importpaprikát kísérő tanúsítványokról ugyanakkor Biacs Péter, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBH) főigazgatója azt állította a HVG-nek, hogy azok semmitmondók, csupán annyi derül ki belőlük, hogy nem tartalmaznak meg nem engedett adalékanyagot. Mivel a gombatoxinokat nem vizsgálják, azokról értelemszerűen nincs szó bennük.

Biacs azzal érvelt a HVG-nek, hogy hivatala - ellentétben néhány más uniós ország gyakorlatával - nem hatóság, csupán koordináló, kockázatelemző szerepe van, illetve működtetnie kell a "gyors vészjelző rendszert", méghozzá a tisztiorvosi szolgálattól, valamint az állat-, illetve a növény-egészségügyi hatóságtól kapott információk alapján (HVG, 2003. november 15.). Hogy ez a paprikaügyben mennyire volt gyors, az erősen vitatható. Hiszen a Bács-Kiskun Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás már augusztusban zárolt szennyezett tételeket, sőt 60 millió forint minőségvédelmi bírságot rótt ki a sükösdi, illetve a kalocsai cégre, s feljelentése nyomán szeptemberben már nyomozott a megyei rendőr-főkapitányság. Az ÁNTSZ - ahogyan ezt Bujdosó a HVG kérdésére elmondta - azonban csak októberben kezdett vizsgálódni az üzletekben is. Ezek után Bujdosó, Bálint Tibor főállatorvos és Biacs október 26-án este ültek össze, és készítették el a kormány számára a jelentést a toxinnal szennyezett paprikatételekről. A botrány nyomán az első pofont az MÉBH felügyeletét eddig ellátó agrártárca kapta: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a hét végén - arra hivatkozva, hogy az FVM-ben erősebben érvényesülnek a feldolgozók érdekei - a hivatalt áthelyezte az egészségügyi tárca szárnyai alá.

Folyamatosan bombázzák a cégek és az érdekvédelmi szervezetek az ÁNTSZ-t a szerintük méltatlanul letiltott termékek miatt, az Univer-Product Rt. egyenesen milliárdos kártérítési pert helyezett kilátásba. Ezzel elérte, hogy a technológiai leírást tartalmazó gyártmánylapjait már a polcsöprés napján, soron kívül átnézte a hatóság, s nyomban rájött, hogy az ételízesítők nem tartalmaznak őrölt fűszerpaprikát. Az ÁNTSZ múlt csütörtök óta folyamatosan közli az ellenőrzések után tisztának tekinthető készítmények listáját; a sort az Univer termékei nyitották meg. A lajstrom napról napra húsz-harminc tétellel bővült, például a Kotányi Kft., a Nestlé Hungária Kft. és a Szilasfood Kft. keverékeivel; lapzártakor már 140 cikk szerepelt rajta.

A kereskedők 0,5-1 milliárd forintra becsülik az őket ért kárt, ami a polcokról kivont termékek szokásos, napi 50-60 millió forintos forgalmából és a vásárlói bizalomvesztés következtében előálló, ám egyelőre alig számszerűsíthető bevételkiesésből adódhat. Lapzártánkkor még nem fogalmaztak meg kártérítési igényeket, de erre sor kerülhet, mert Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint egyértelmű, hogy ők vétlenek. A beszállítói szerződések alapján a nem forgalmazható árut a gyártóknak vissza kell venniük, és meg kell téríteniük minden kárt. Egyébként a Magyar Élelmiszerkönyv fűszerpaprikára vonatkozó irányelvei kategorikusan meghatározzák, hogy importált fűszerpaprika-őrlemény "bedolgozása" esetén a bekevert mennyiséget pontosan, százalékosan fel kell tüntetni, és ebben az esetben tilos a csomagoláson magyar tájkörzetre utalni. Az ügy pillanatnyi tanulságát levonva Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a magyar hatóságok azt kérték az EU illetékes bizottságától, hogy tételesen vizsgálják meg és gombatoxinra is szűrjék az unió területére érkező paprikát. Az EU egészségügyi és fogyasztóvédelmi hatósága pedig kedden tudatta, hogy november 15-én élelmiszer-biztonsági vizsgálatba kezd Magyarországon - amit Bujdosó az Országgyűlés egészségügyi bizottságának ülésén jelentett be.