Ritka egyetértés mutatkozik a cseh politikai elit és a lakosság között a Benes-dekrétumok ügyében: hatályon kívül helyezésüket szinte egyhangúlag ellenzik. Mégis megosztja a cseh közvéleményt Václav Klaus államfő követelése, aki a lisszaboni szerződés aláírása fejében azt követeli, Csehország kapjon mentességet az európai alapjogi charta hatálya alól, megakadályozandó, hogy a kitelepített szudétanémetek visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat (magyarokkal Csehszlovákia kettéválása óta a csehek nem foglalkoznak). Egy friss felmérés szerint a csehek 53 százaléka – ha referendumot írnának ki – megszavazná a szerződést, 44 százalék úgy vélte, Klaus az aláírás halogatásával kárt okoz Csehországnak, 43 százalék pedig azt állította, az államfőnek haladéktalanul alá kellene írnia a dokumentumot.

A parlamenti pártok egybehangzóan állítják: ismerik Klaus euroszkepticizmusát, de az államfő mostani kifogása korábban nem hangzott el. Klaus titkára, Ladislav Jakl viszont a Prima kereskedelmi tévé vasárnapi műsorában cáfolta ezt, mondván, a szerződésről folyt tárgyalások idején az államfő számtalan megjegyzést tett, és ez is köztük volt. A cseh képviselőház még februárban elfogadott egy, a lisszaboni szerződést jóváhagyó határozatot kiegészítő nyilatkozatot, amely szerint Csehországban a dokumentum nem alkalmazható visszamenőlegesen, és ennek alapján nem változtathatók meg a második világháború után Csehországban kialakult vagyonjogi viszonyok. Emellett egy olyan törvényt is elfogadtak, amely szerint a cseh kormány csak parlamenti döntés alapján adhat át jogköröket Brüsszelnek.

A cseh politikai elit, főként a polgári demokraták (ODS) Klaushoz húzó szárnya és a szociáldemokraták azt állítják, értik, mit akar Klaus, de bírálják. Szerintük az államfő aggodalma nem megalapozott, túl későn jött elő vele, ezért árt Csehországnak. Ez utóbbit különösen az ODS másik, Mirek Topolánek exkormányfőhöz húzó szárnya veti az államfő szemére. Topolánek maga is bírálta a lisszaboni szerződést, de Csehország uniós elnöksége idején, az idei első félévben részben módosította álláspontját, „eurorealista” lett. Politikai elemzők szerint azonban sokkal inkább arról van szó, Topolánek máig nem tudja megemészteni, hogy kormánya márciusi megbuktatásában Klaus is segédkezett az ellenzéki szociáldemokratáknak. Szerinte az akkori kormányválság is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a nagyobb tagállamok máig Csehországgal példálóznak, mondván: a kisebbek képtelenek az EU vezetésére.

KOKES JÁNOS / PRÁGA