Válságértekezletre hívták össze lapzártánk után szerdára Brüsszelbe az uniós külügyminisztereket és a NATO Tanács is megvitatta a kaukázusi helyzetet. Az EU soros elnöksége nevében Bernard Kouchner francia külügyminiszter pragmatikus megközelítést javasolt a tagállamoknak - és Moszkvának. Első lépésként azonnali tűzszünetet, majd visszatérést a fegyveres harcok kitörését megelőző helyzethez, azaz a válságövezetben az EBESZ égisze alatt működő közös, grúz, déloszét és orosz békefenntartáshoz. Nincs szó viszont arról, hogy szankciókkal, például az éppen most kezdődő EU- Oroszország partnerségi megállapodásról szóló tárgyalások felfüggesztésével fenyegetőznének. Párizs nyilván nem akarja veszélyeztetni az Európai Bizottság tárgyalási mandátumát, amely többszöri lengyel és litván vétó után csak nagy nehezen jött össze.

Bár a balti államok, Varsó és Stockholm szívesen látnának határozott hangú felszólítást - Lengyelország egyenesen rendkívüli uniós csúcsot javasolt -, Róma ellenkezése azonban meghiúsítana minden ilyen próbálkozást. Franco Frattini olasz külügyminiszter egyértelműen fogalmazott: Európa nem kovácsolhat oroszellenes koalíciót. Németország és több más tagállam is eltekint attól, hogy most bűnbakot keressen. Angela Merkel kancellár pénteken személyesen is találkozik Szocsiban az orosz elnökkel, és a német gazdasági érdekek védelmében szintén tartózkodni fog attól, hogy túlságosan magára haragítsa vendéglátóját.

Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja környezetéből a HVG kérdésére elmondták, nem azt kutatják, ki és milyen lépéssel robbantotta ki a legfrissebb válságot, hanem a békés kiutat. Grúzia területi integritásának megőrzéséről azonban nem mondanak le, és ennek Moszkva számára is egyértelmű jelét akarják adni, "ne tekintse szürke zónának a Kreml a grúz területeket". Ha békefenntartókat nem is, de rendőri erőket küldhet az EU a kaukázusi országba, amint a körülmények megengedik.

A NATO Tanács brüsszeli ülésén egyetértés volt abban, hogy Oroszország katonai válasza aránytalan volt, de értesülésünk szerint kritikus hangok is voltak, néhány nagykövet nehezményezte a grúz hadsereg meggondolatlan fellépését, mert nem számolt a lehetséges következményekkel. Több tagország is igazolva látta a NATO idén áprilisi csúcstalálkozóján elfoglalt álláspontját, amikor Grúzia NATO-ba való meghívását korainak vélte. Brüszszeli megfigyelők szerint Tbiliszi aligha számíthat a kapcsolatok elmélyítésére, a tagság jó időre lekerül a napirendről. Moszkva pedig a NATO-Oroszország Tanács összehívását kérte, hogy kifejthesse álláspontját. Ezt egyébként meglehetősen kendőzetlenül már idén februárban, Koszovó függetlensége kikiáltásakor megtette Dmitrij Rogozin, Oroszország NATO-nagykövete és egyben a nacionalista Rogyina párt elnöke. Akkor a holland De Volkskrantnak adott interjúban megelőlegezte a múlt héten kitört háborút: Koszovó függetlenségével "megnő az esélye annak, hogy Oroszország határain a nemzetközileg el nem ismert köztársaságok is elszakadnak. Ha ezt teszi Abházia vagy Dél-Oszétia, a grúzok csapatokat küldenek ellenük, és akkor mit tesznek a mi kaukázusi forróvérűink? Támogatják a szakadárokat, és ezzel kész a háború, oroszok harcolnak majd grúzokkal."

GORDON TAMÁS / BRÜSSZEL