Pénztár felé félúton
Nem borultak a forgatókönyvek: a kormánypártok másodszorra is megszavazták az egészségpénztári törvényt, megálljt parancsoltak a Fidesz újabb népszavazási kezdeményezésének, és az utcai demonstrálók is tették a dolgukat. Mégis új helyzet van. A kormányfő "előrehozott kormányátalakítással" és az "új politikával" várja a népszavazást.
HVG |
Régóta lehetett tudni, hogy Gyurcsány - nem annyira önszántából, mint inkább a külső körülmények hatására - változtatni készül a csapatán. Pusztán az időpont volt kérdéses. A mostani döntés azonban inkább csak egy folyamat első állomása, azt ugyanis kormányberkekben is evidenciának tekintik, még egyszer nem lehet eljátszani ugyanazt a helycserés kormányátalakítást, amelyre tavaly júniusban került sor, amikor miniszterek és államtitkárok váltották egymást különböző kormányzati posztokon (HVG, 2007. június 23.). Az időzítés, az, hogy az első lépésre már a március 9-ei háromdíjas (vizit-, tan- és kórházi napidíjról szóló) népszavazás előtt sor kerül, arra enged következtetni, hogy Gyurcsány és tanácsadói az előremenekülés stratégiájában látják a kiutat. Egy, a kormányzat számára kudarccal végződő referendumot követő kormányátalakítás ugyanis a vereség nyílt színi beismerésének, illetve annak a látszatát kelthetné, mintha az ellenzéknek lenne igaza abban, hogy bár a kérdések tartalmilag teljesen másról szólnak, "a népszavazás nem maradhat kormányzati következmények nélkül".
Az előrehozott kormányátalakításhoz, amit állítólag több lépcső követ még, s amely a hírek szerint egy készülő strukturális átalakítás kezdete is egyben, Gyurcsány számára kedvező légkört teremtett, hogy hétfőn játszi könnyedséggel ment át a kormányzati frakciókon a tavaly decemberben egyszer már elfogadott egészségpénztári törvény. (Igaz ez akkor is, ha a magát az MSZP udvari bolondja szerepébe pozicionáló Karsai József ezúttal nemmel szavazott, párttársa, Farkas Imre pedig távollétével tüntetett.) A pártelnök-miniszterelnököt a reformtörekvésekben korábban sokszor csak fél szívvel támogató kormánypárti képviselők - akik hétfőn este ugyanazzal a lendülettel szavazták le a Fidesz által kezdeményezett törvénymegerősítő népszavazást, ahogyan korábban az egészségbiztosítás magánosítására igent mondtak - ezúttal lelkiismereti nyugtatót is kaptak. Az államfői aggályokra válaszul megszületett módosító javaslatok révén bekerült a törvénybe több, a járulékfizetők biztonságát szolgáló - igaz, az ellenzék szerint a lényegen mit sem változtató - kitétel (lásd Megfontolva című írásunkat a 9. oldalon).
A sorok szorosabbra zárásához egy egészen más természetű pszichés erősítést adott a kormánypárti képviselőket egyfajta lelki közösségbe szervező terrorfenyegetettség. Különösen, hogy a kormányzati kommunikációban korábban sokszor csak verbális szinten megjelenő veszélynek ezúttal kézzelfogható jelei is voltak: a hét végén több kormánypárti képviselő háza ellen intéztek Molotov-koktélos támadást. Az akciók elkövetőjeként utóbb - a korábban Csintalan Sándor brutális megverését is magára vállaló - "Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg" jelentkezett. S bár a hatóságok sem a hétvégi atrocitások, sem a korábbiak esetében nem tudtak elkövetőket prezentálni, még a hétfői szavazás előtt megjelent a hír, miszerint a Teve utcai rendőrszékház elleni tavalyi támadás ügyében új, értékelhető információk birtokába jutott a hatóság, ezért a nyomozás határidejét meghosszabbítják.
Terrorfenyegetés-bejelentések 2006–2008
(HVG-gyűjtés)
| Bejelentés (bejelentő, dátum) | A bejelentést mege-lőző, vagy követő esemény |
| A képviselők döntésének befolyásolását célzó terrortámadás történt, amikor öt MSZP-s képviselő lakására Molotov-koktélt dobtak. (Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter, 2008. február 9.) | Egészségbiztosítási törvény parlamenti szavazása, február 11. |
| Szélsőséges szervezetek, radikális csoportok a rendezvények megzavarására készülnek (Szilvásy György kancelláriaminiszter, Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, 2007. március 9.) | Március 15-ei ünnep-ségek |
| Szélsőséges csoportok fegyvereket szereznek be, provokációkat és védett vezetők elleni támadásokat készítenek elő, egyeztetik akcióikat (Szilvásy György, 2007. február 16.) | Fidesz-képviselők lebont-ják a Kossuth téri kordont (február 2.) Géppisztollyal rálőnek a rendőrség Teve utcai központjára (február 13.) |
| Kövér László közölte, Petrétei József rendészeti és igazságügyi miniszter, Szilvásy György és Galambos Lajos arról tájékoztatta Orbán Viktort, hogy szombaton robbantásos merénylet készül (2006. szeptember 21.) | Fidesz nagygyűlés (szeptember 23.) |
| Külföldi bűnözői csoportok a magyarországi politikai helyzet destabilizálása szándékával robbantásokat kívánnak elkövetni az országban a választási nagygyűléseken (Gyurcsány Ferenc, 2006. március 28.) | Országgyűlési választás első fordulója forduló (2006. április 9.) |
A kormány és reformjai ellen szervezkedő, széttagolt, illetve tömegbázis nélküli szélsőséges csoportok (HVG, 2007. március 17.) hétfő esti Kossuth téri demonstrációját viszont a rendőrség annál határozottabban és hatékonyabban oszlatta szét. A hasonló megmozdulásokról már jól ismert néhány száz tüntető és az Országházból távozó képviselők védelmére kirendelt rendvédelmisek közötti csata ezúttal operettháborúnak tűnt a tavaly március 15-ei s még inkább a 2006. őszi budapesti utcai zavargásokhoz képest. Az utcára vonulók ezúttal még attól a Fidesztől sem kaptak politikai bátorítást, amelynek a képviselői - Orbán Viktor vezetésével - épp egy éve saját kezűleg szerelték le azt az országgyűlés épülete köré vont kordont, amelynek visszaállítását most Dobozi József, a Köztársasági Őrezred parancsnoka rendelte el.
Az ideiglenes kordont ezúttal március 28-áig tervezik hadrendben tartani, számítva arra, hogy a március 9-ei népszavazást követő nemzeti ünnep könnyen alkalmat adhat egy olyan "forradalmi hangulatú" demonstrációsorozatra, amelyhez hasonlóra a 2006. októberi, az ellenzék elsöprő győzelmét hozó önkormányzati választások után már volt példa. Ugyanakkor vannak Fidesz-vezetők is, akik arra figyelmeztetnek, az ellenzéknek sem kedvez az érzelmileg túlhevített belpolitikai légkör. A pártnak nem szabad abban a hitben ringatni támogatóit, hogy minden - ma esetleg bírált - kormányzati intézkedést visszacsinál, vagy népszavazással visszacsináltat, mert ez adott esetben visszaüthet: hosszú távon rontaná a gazdasági növekedés feltételeit.
Gyurcsány viszont már az általa meghirdetni tervezett új - lényegében konszolidációs - politikára koncentrál, amelytől azt reméli, képes lesz érdemben fordítani azon a közhangulaton, amely eleve elutasít minden kormányzati reformjavaslatot, még akkor is, ha arról esetleg csak homályos információi vannak (lásd a Medián felmérését a 7. oldalon). A kabinet célja, hogy lezárja az elmúlt másfél évnyi kormányzás kínos, megoldatlan ügyeit - köztük az eddig kudarcot kudarcra halmozó nagyberuházásokét (HVG, 2008. január 12.) -, Draskovics távozása után "bezárja" a kormány reformügyi részlegét. De legfőképp, hogy bizonyítsa: miután a nagy ellátórendszerekben megteremtette a versenyfeltételeket, most már azok segítségére akar sietni, akik nem képesek az öngondoskodásra. A konkrét intézkedések három területre koncentrálódnának: a foglalkoztatás bővítésére - ahol a rész- és távmunka fejlesztése a cél -, az oktatásra, ahol a két végpontra, az iskolai előkészítésre, illetve a felsőoktatásra helyeződik a hangsúly. A harmadik terep az adóké és járulékoké, ahol azonban a koalíciónak még komoly hitelességi problémával is szembe kell néznie. Bizonyítania kell, hogy ezúttal nem olyan átejtésről, "őszödi hazugságról" van szó, mint a 2006-os választások előtt elfogadott, majd a kormánypártok győzelme után egy tollvonással megszüntetett ötéves adócsökkentési program esetében.
DOBSZAY JÁNOS
