A porból sikerült felemelni a környezetvédelmi politizálás hazai és nemzetközi tekintélyét - tartalmazza szerényen Persányi Miklós leköszönő környezetvédelmi és vízügyi miniszter sajtónyilatkozata. A Fővárosi Állatkert igazgatói posztjáról a tárca élére került Persányi csak két héttel marad el a szocialista Baja Ferenc rekordjától, aki 1994 és 1998 között szinte napra pontosan négy évig állt a zöld tárca élén. E siker kompromisszumkereső hajlamának is köszönhető, meg annak, hogy a pártharcokon kívül maradó szakpolitikusként széles körben elfogadták. Ezzel együtt Persányi alatt a szaktárca inkább sodródott az eseményekkel: utolérte magát az uniós támogatási keretek kihasználásával, segítette a csomagolóipar által szorgalmazott eldobható göngyölegek szelektív gyűjtésének kiépítését - de a betétdíjas csomagolások visszaszorulását a termékdíjtörvény szigorítása ellenére sem tudta megakadályozni -, a költségvetési megszorításokhoz igazodva lassította a tiszai árvízvédelmet új alapokra helyező Vásárhelyi-terv végrehajtását. Ausztriával a Rába szennyezése, Romániával a Tiszát fenyegető cianidos aranybánya, Németországgal az importszemét miatt szállt csatába - ezzel viszont jóval túllépett elődei aktivitásán.

A Kóka János SZDSZ-elnök által jegyzett tárcaértékelés szerint különösen sikeres volt az árvizek elleni védekezés, ami annyiban igaz, hogy még a hősiesen védett Körös-zugban is - éppen egy éve, a választások előtt - "megfogták" a tavalyi rekordárvizet Szelevénynél. Igaz, ez több mint 10 milliárd forintba került, miközben a Vásárhelyi-tervre a 2004--2006 között előirányzott 22 milliárd forint helyett éppen ennyivel jutott kevesebb. A lemaradást érzékelve a jövő nemzedékek ombudsmanja, a klímaváltozás és a megújuló energiaforrások előtérbe helyezése mellett épp a Vásárhelyi-terv végrehajtásának felgyorsítását jelölte meg az általa kiemelt célok között Fodor Gábor miniszterjelölt.

Ugyancsak ellentétes lenne az eddigi tendenciával Fodor másik prioritása, a zöld hatóságok megerősítése. Az utóbbi öt évben ugyanis - a még Persányi elődje, Kóródi Mária által kezdett átszervezés hatékonysági tartalékaiban bízva, később már inkább költségvetési megfontolásokból - mintegy nyolcszáz fővel, 3700-ra apadt a vízügyi igazgatóságok és közel ezerrel, 1267 főre a környezetvédelmi hatóságok létszáma. Utóbbiakét éppen ennyivel tartotta növelendőnek a csatlakozás előtti egyik országjelentésében a brüsszeli bizottság.

Fodor szakértelmét Persányiénál kevesebbre tartják ugyan, szakmai körökben mégis nagyobb várakozásokat fűznek regnálásához, mondván, a népművelő Baja sem volt szakpolitikus, mégis a tárca sikerkorszaka fűződik a nevéhez. Ha Fodor is tudja érvényesíteni politikai súlyát, hasonló eredményeket érhet el. Kérdés, milyenek az esélyei, ha tárcája a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal (GKM) kerül összetűzésbe, ahol az őt legyőző Kókával kell majd csatároznia például kerékpárutakért, a klímavédelmet szolgáló szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási kvótákért, a vasút pozícióinak megtartásáért, amely ügyekben eddig rendre az ipari érdekcsoportok bizonyultak erősebbnek. Jellemző például, hogy a GKM az idén még a rendszerváltás előttről megörökölt, önálló környezetvédelmi főosztályát is megszüntette, s épp a napokban enyhítette a hétvégi kamionközlekedési korlátozásokat.