Horváth Ágnes. Régi-új arc © Horváth Szabolcs

Fél évtizede egy olyan párt irányítja a környezetvédelmi tárcát Magyarországon, amely szerint (miként az SZDSZ 2006-os választási programjából kiderült) itthon voltaképpen nem is volna okvetlenül szükség önálló zöld minisztériumra. Az ökológiai kérdések első számú kormányzati felelőse nemsokára ráadásul éppen az a liberális honatya lehet, aki éveken át úgy nyilatkozott: pártja komoly hibát követett el, amikor elvállalta a súlytalan környezetvédelmi tárca irányítását. S ezzel még korántsem ér véget a paradoxonok sora, amely a kisebbik kormánypárt és a környezetvédelem ügyének felemás viszonyát jellemzi. A jövőbeni tárcáját korábban többször fumigáló szabaddemokrata politikus most ugyanis egyenesen azt a feltételt szabja a miniszteri tisztség elvállalásának, hogy pártja támogassa egy olyan új környezetvédelmi intézmény felállítását, amelynek megteremtésével éveken át speciel a leendő zöld miniszter sem értett egyet. Jelenleg viszont kifejezetten ő maga kívánja beverni a tüskét a saját körme alá: megpróbálva meggyőzni lehetőleg az egész koalíciót arról, hogy okvetlenül meg kell választani Magyarországon egy, a környezetvédelmi bürokrácia ellenőrzésére hivatott új ombudsmant.

Az SZDSZ elnökválasztási kampányában a "hitelesség" jelszavával kampányoló Fodor Gábor nem vádolható azzal, hogy hanyatt-homlok igyekezne elfoglalni a neki 12 év után felajánlott miniszteri pozíciót. Miközben Horváth Ágnes, az egészségügyi tárca új első embere már hétfőn letette az esküt, a vele egy időben megnevezett Fodor várhatóan csak május második hetében veszi át hivatalát. A szembetűnő fáziseltolódás kapcsán az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke lapunknak cáfolta azt az információt, amit a jelölt a HVG-nek mondott, vagyis hogy a szakbizottság csak e hét szerdáján volt kész lebonyolítani meghallgatását. "A bizottság bármikor bárkit meg tud hallgatni, amennyiben erre felkérik. A miniszterelnök egyelőre azonban ilyesmit nálunk nem kezdeményezett" - közölte a hét végén az MDF-es Katona Kálmán, aki, mint egy ironikus megjegyzéséből kiderült, maga is megpróbált elébe menni az eseményeknek: "Informálisan igyekeztem persze szolgálni népemet, s felajánlottam a meghallgatásra április 21-e szombatot, illetve 23-a hétfőt is. A KVVM-ből azonban azt a jelzést kaptam, hogy április 25-e szerda volna az alkalmas időpont."

Kovács László, Magyar Bálint, Kiss Péter és Hiller István után Fodor az ötödik olyan miniszter 1990 óta Magyarországon, aki hosszabb szünet után újra tagja lehet a kabinetnek. A bürokrácia világába egyre inkább elmerülni látszó, fokozatosan elszürkült Persányi Miklós után az új miniszter nyilvánvalóan akkor lehet csak sikeres, ha politikai tőkéjét felhasználva el tudja majd érni, hogy ne a környezetvédelem legyen az örök vesztes a költségvetési alkuk során, s hogy többévi halogatás után végre valóban beindítsák például a Tisza mentén árvízi szükségtározók létesítését előirányzó új Vásárhelyi-terv végrehajtását. Fodornak véget kell tudni vetnie annak a különös helyzetnek is, hogy az amerikai exalelnök, Al Gore vitát kavaró munkáiból hovatovább többet tudhat meg a hazai választó például a globális felmelegedés folyamatáról s annak Európára gyakorolt hatásáról, mint saját környezetvédelmi miniszterétől. Ehhez persze a liberális politikusnak mindenekelőtt át kell lépnie a saját árnyékát: meg kell változtatni azt a képet, amely Fodor Gáborról mint a konfliktusok elől elmenekülő, gyengén kommunikáló, perspektivikus elképzelésekkel nem rendelkező miniszterről kialakult az 1990-es évek középén.

A második Gyurcsány-kormány első átalakítása komoly lecke lett az SZDSZ frissen megválasztott új elnökének is. Kóka János a múlt héten elkövette azt a hibát, hogy első számú egészségügyiminiszter-jelöltjéről előzetesen nem egyeztetett az ügyvivő testülettel (üt). A Genoid Kft. vezetőjét, Erdős Attilát a pártvezér 6:5 arányban állítólag így is át tudta volna verni az ügyvivőkön, ha a végsőkig kiélezi a helyzetet. Ekkor azonban minden jel szerint egy újabb konfliktusba rohant volna bele, az egészségügyi tárcánál a HVG értesülése szerint ugyanis az egész vezérkar távozni készült, ha nem Horváth a miniszter. Kóka végül is az üt-re hagyta a döntést, amely 8:3-as szavazati aránnyal jelölte szerdán a tárca élére Horváthot.

Fodor Gábor és Kóka János © Stiller Ákos

A királycsinálónak bizonyult testületben jelenleg egyébként Kókának és Fodornak is stabil csapata van, klikkesedésről és merev szembenállásról azonban egyelőre állítólag nem lehet beszélni. A mérleg nyelvének a szerepét az üt-ben pillanatnyilag négy olyan politikus tölti be, aki korábban egyik elnökjelölt táborához sem csatlakozott. Demszky Gábor, Gusztos Péter, Weinek Leonárd és Wittinghoff Tamás a testület két "belső frakciójának" logikáját figyelmen kívül hagyva önállóan igyekszik kialakítani az egyes ügyekben a maga álláspontját. Egyes értékelések szerint a főpolgármester azonban egyre inkább arra törekszik, hogy egy harmadik hatalmi pólus lehetőleg éppen körülötte alakuljon ki: Demszky múlt keddi kiállása Horváth mellett már ennek a jelzése volt.

A kormány első átalakítása végül is merőben más változásokat hozott, mint amire a korábbi spekulációk alapján számítani lehetett. A miniszterelnök nem szánta el magát sem az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium kettéoperálására (noha ezt mindkét kormánypártban többen is sürgetik), sem Bajnai Gordon fejlesztési kormánybiztos miniszterré előléptetésére. Gyurcsány Ferenc ma már állítólag kifejezetten óvakodik attól, hogy újra elindítson egy szervezetátalakítási lavinát, ami megint hónapokra destabilizálná az érintett kormányzati intézményeket.

Egy közjogi változáshoz áttételesen mégiscsak hozzájárulhat a jelenlegi kormányátalakítás. Korábbi álláspontját felülvizsgálva hétfőn este az MSZP közjogi munkacsoportja végül is úgy döntött, hogy - bizonyos megszorításokkal - támogatja a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának megválasztását. A szocialisták elképzelése az, hogy az új szószólót nem most tavasszal, hanem majd csak az őszi ülésszakon - az új adatvédelmi biztossal párhuzamosan - választja meg a parlament. Avarkeszi Dezső, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának szocialista elnöke szerint ehhez előbb szűkíteni kellene azt a rendkívül széles hatáskört, amit a Védegylet próbál biztosítani az új ombudsmannak.

BABUS ENDRE