Az oroszok már a pályán vannak. Mégpedig a Bundesliga bajnokjelöltjének pályáján. Bár a múlt szombaton délután a tavalyi bajnok Bayern München legyőzte a Schalke 04 csapatát - igaz, ehhez a bíró is kellett -, a két gárda közötti különbség még így is hat pont a Schalke javára. És nyilván a Gazprom legnagyobb örömére: az orosz állami energiaóriás ugyanis a Schalke 04 főszponzora, az év eleje óta a cég emblémáját viselik mezükön a Schalke-játékosok. A Ruhr-vidék kedvenc csapata - minden meccsüket telt ház előtt játsszák - 2012-ig összesen 125 millió eurót kap az orosz energiacégtől, melynek mi sem jönne jobban, mint ha a Schalke 49 év szünet után újra bajnokságot nyerne, s a Gazprom-mezeket a Bajnokok Ligája meccsein is láthatnák a nézők. Még az sem számít, hogy közülük senki sem potenciális Gazprom-ügyfél, Németországban ugyanis nincs közvetlen orosz gázértékesítés, csak közvetítőkön, illetve helyi energiaszolgáltatókon keresztül. A lényeg az imázsjavítás.

Erre kétségkívül szükség is van a német közvéleményben tapasztalható gyanakvás miatt. Ez az ország nyugati felében a hidegháború idején fenyegető "vörös veszedelem"-feeling utóhatása, az egykori NDK területén pedig a négy évtizedes kötelező szovjetbarátság ellenkezőre fordulásának a következménye. Mindehhez újsütetű fejlemények is adódnak: előbb a Jelcin-korszak oligarcha-ügyei, aztán a Putyin-féle rendcsinálás, a Hodorkovszkij-per ösztönözték a véleményformálókat. S aligha tett jót az imázsnak az orosz-ukrán gázvita, a csapok elzárása, ha csak időlegesen is.

Mindeközben a német politika legfelsőbb szintjén folyamatosan kiemelt figyelmet szentelnek a Moszkvához fűződő kapcsolatoknak - gazdasági téren is. Közismert, hogy Gerhard Schröder előző kancellár aktív szerepet vállalt a Keleti-tenger alatt megépítendő orosz-német földgázvezetékről szóló szerződés tető alá hozásában, s most pedig ő a Gazprom és az E.on-Ruhrgas/Wintershall vegyesvállalatának felügyelőbizottsági elnöke. A szociáldemokrata Schrödert sok bírálat érte hivatali idején, hogy gazdasági érdekekből nem csupán szemet hunyt pertu barátja, Vlagyimir Putyin autokratikus vezetési módszerei fölött, hanem egyenesen "makulátlan demokratának" titulálta az orosz elnököt. Na majd Angela Merkel, hangzott a 2005-ös kormányváltás után, ám a kereszténydemokrata kancellárnő sem vágta rá az ajtót az orosz elnökre. Igaz, moszkvai látogatása során találkozott ellenzéki-polgárjogi csoportok képviselővel is, de tavaly októberben, amikor Putyin jött Drezdába, még a Politkovszkaja-gyilkosság árnyékában is a gazdasági kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, megérti az orosz cégek törekvéseit, hogy meg akarják vetni lábukat Európában, s német szempontból hiba lenne elzárkózni egy fejlődő gazdaság elől. A német gyáriparosok szövetsége, a BDI adatai szerint tavaly 1,4 milliárd eurónyi orosz beruházás érkezett Németországba: jégkrémgyártól kezdve olajtározón át kozmetikai szereket gyártó cégig fektettek be orosz vállalkozók. Ők mostantól, ha kedvük tartja, akár oroszul is olvashatnak német újságot: a Westdeutsche Allgemeine Zeitung kiadócsoport március elején indította el az első németországi orosz nyelvű napilapot, Rejnszkaja Gazeta címen.