Egy ideig még minden jel szerint folytatódik a kormányfővel szemben négy hónapja meghirdetett ellenzéki bojkott a parlamentben. A szeptemberben hazudozáson kapott, október elején azonban egy bizalmi szavazásból megerősödve kikerült kormányfő országgyűlési felszólalásai alatt eddig nyolc alkalommal hagyták el a Fidesz és a KDNP képviselői kollektíve az üléstermet. "Mi továbbra sem vagyunk hajlandók meghallgatni őt a parlamentben" - erősítette meg a képviselőcsoport elhatározását egy januári nyilatkozatában a fiatal demokraták frakcióvezetője, Navracsics Tibor, hozzátéve: "Amíg a mostani kormányfő a helyén van, nem fog visszatérni a politika a régi kerékvágásba."

A Fidesz stratégái nem először igyekeznek komoly várakozást ébreszteni híveikben egy-egy politikai akciójuk kapcsán. Még az önkormányzati választások előtt Orbánék például arról beszéltek, hogy ha meggyőző többséggel nyernek a harmadik fordulóban, a miniszterelnöknek le kell majd vonnia a konzekvenciát az eredményből. Az október eleji voksoláson a jobboldal tényleg elég magabiztosan nyert, a kormányfő lemondásával kapcsolatos várakozás viszont hiú ábrándnak bizonyult, miként nem sokkal később az az elképzelés is, hogy a kormányfő eltávolítására adott 72 órás ultimátum Gyurcsány bukásához vezethet. Orbán Viktornak a miniszterelnök büntetőjogi felelősségre vonásával kapcsolatos ezt követő fenyegetése pedig csak még inkább megerősítette a koalíció belső kohézióját.

A parlamenti bojkott sem vadonatúj fegyver Orbán politikai arzenáljában. Az egykori miniszterelnök már 2002-es választási bukását követően három és fél éven át tüntető hallgatással fejezte ki az Országgyűléssel kapcsolatos érzelmeit, ami egy ellenzéki vezér részéről egészen extrém magatartásnak számított egy parlamentáris demokráciában. A Fidesz első embere azonban már korábban, kormányfői működése során is kivonta magát időnként a végrehajtó hatalom ellenőrzésére hivatott Országgyűlés kontrollja alól. 1999 első felében praktikusan bojkottálta a kedd délutáni interpellációs időszakokat: az annak idején hozzá intézett 15 kérdés és interpelláció közül egyre sem válaszolt személyesen.

A múlt pénteki Kossuth téri kordonbontással a fiatal demokraták nyilvánvalóan fel kívánták mérni utcai híveik harci potenciálját. Az akció váratlanul kevés jobboldali szimpatizánst tudott azonban csak mozgósítani. Ez a fejlemény egy időre a békülékenyebb politika híveinek a pozícióját erősítheti meg a Fidesz képviselőcsoportjában.

Noha a pártelnök feltehetően mindent elkövet majd azért, hogy a valószínűleg ősszel megtartandó népszavazásig fenntartsa a miniszterelnök "példátlan elszigeteltségét", a belpolitikai küzdelem hevessége az elkövetkező hónapokban átmenetileg csökkenhet a Házban. Nagyon is elképzelhető, hogy az ellenzék így próbál majd szabad utat engedni az áremelések miatt felszínre törő esetleges indulatoknak. A Fidesz kompromisszumkészebb politikáját a parlamentben prezentálni hivatott Navracsics fellépése tavaly ősszel kétségkívül hozott bizonyos eredményt: a fiatal demokraták javaslatára a képviselők decemberben felállítottak egy, az uniós forrásokat ellenőrző eseti bizottságot.

A kormány által tavasszal a parlament elé terjeszteni kívánt, összesen 27 feles törvény mellett - ezek közt a büntető törvénykönyv újabb módosítását előirányzó javaslat, továbbá a termőföld hasznosításáról, illetve az állami vagyon körének meghatározásáról szóló tervezet is szerepel - a kabinet még kilenc olyan jogszabályt is felsorolt a jogalkotási programban, amelynek elfogadásához kétharmados többségre volna szükség. Az 1989-es párttörvény módosítása mellett a rendőrség és a határőrség összevonásáról, a menedékjogi szabályok kiegészítéséről, a régiónként majdan megválasztandó képviselő-testületekről és a kistérségi társulások közigazgatási struktúrába illesztéséről kellene például tavasszal minősített többséggel döntést hozni. Az utolsóként említett törvénytervezet a kistérségek egyszer már 150-ről 168-ra felemelt számát óhajtaná - helyi igényekre hivatkozva - még tovább bővíteni.

A kétharmados törvények többségének megalkotására a most kezdődő ülésszakon is elég csekély az esély. Azt viszont már tudni lehet, hogy az Alkotmánybíróság tagjainak a jövő héten Kiss Lászlót és Trócsányi Lászlót választják meg a képviselők. A hét elején kiderült az is: az eredetileg hétfőre tervezett parlamenti premiert a koalíció előre kívánja hozni, hogy egy rendkívüli ülésen határolódhasson el Orbánék kerítésbontó akciójától.