Akár 10-15 tiszttel is megerősítené a honvédség a jelenleg Irakban szolgáló 17 fős magyar katonai szakértői csoportot, ha erre a NATO bagdadi kiképzőközpontja igényt tart - ajánlotta fel hétórás vasárnapi villámlátogatásán Szekeres Imre védelmi miniszter, aki a kiképzőközpont vezetőjén kívül George W. Casey tábornokkal, az amerikai erők főparancsnokával, valamint az iraki védelmi miniszterrel is tárgyalt. A vizit során a tárca felmérte az amerikai elnök új Irak-politikájának várható következményeit is.

Budapest egyúttal jelezni akarta: Magyarország a NATO hasznos tagja, nem csupán biztonsági potyautasa. A bizonyítás azonban nem lesz könnyű, az ország a tagság elnyerésekor beígért, a GDP 2 százalékát elérő összegnek csak a kétharmadát tudja katonai kiadásokra költeni, és a közeljövőben e téren is inkább megszorítás, mintsem a büdzsé növelése várható.

Cél az is, hogy a magyar kontingens elkerülje a legveszélyesebb, személyi áldozatokkal járó missziókat - a korábban ENSZ-megbízatással Irakba küldött szállítózászlóalj egy katonája meghalt, többen megsérültek (HVG, 2004. június 26.) -, így kézenfekvőnek tűnik feleslegessé vált fegyvereket és eszközöket kijuttatni, illetve olyan magas rangú tiszteket kiküldeni, akiknek nem kell harci cselekmények közelébe menni. Mivel az USA immár legfőbb célja az iraki hadsereg és a biztonsági erők olyan szintre fejlesztése, hogy előbb-utóbb rájuk lehessen bízni az ország védelmét, szívesen fogadták a Budapest által küldött, helyi viszonylatban még aránylag korszerű, 77 darab "levetett" T-72-es tankot, akárcsak a kiképzői, összekötői feladatokat ellátó tiszteket.

Felmerült ugyan, hogy nagyobb létszámú, alacsonyabb rangú katonákból álló egység szolgáljon Irakban, a NATO-kiképzőközpont védelmét ellátva, de a felajánlott 150 fős őrszázadra nem tartottak igényt. Így most zömmel magasabb beosztású, tapasztaltabb tisztek szolgálnak Bagdadban, akik az iraki hadsereg tisztikarának kiképzését végzik és felügyelik, valamint összekötő szerepet játszanak az iraki és a nyugati erők közt. A többi volt szocialista országból érkezett tanácsadóhoz hasonlóan a magyarok előnye, hogy a nyugati mellett a korábbi iraki hadsereg számára mintául szolgáló egykori szovjet katonai filozófiát is ismerik, így az átállásban esetenként többet segíthetnek, mint a brit vagy az amerikai szakértők. A NATO-kiképzőközpont 26 országból származó, összesen kétszáz katonája közt a magyar csoport a harmadik legnépesebb, s ha a további 10-15 tiszt kiküldésére is sor kerül idén nyáron, az amerikaiak után a második legnagyobb lesz. Az összes magyar Bagdad legbiztonságosabb, úgynevezett zöld zónájában él és dolgozik, így a korábbi szállítózászlóalj tagjainál lényegesen kisebb kockázatnak van kitéve.

FAHIDI GERGELY