A hidegháború megnyerése után a világ legsikeresebb katonai szövetségeként aposztrofált NATO 57 éves történetének talán legbonyolultabb és legveszélyesebb misszióját kezdte meg a minap Afganisztánban, ahol hat déli tartomány felett is átvette a biztonság ellenőrzését az Egyesült Államok vezette erőktől. Majd öt évvel a tálibok hatalmának megdöntése után ugyanis a szélsőséges mozgalom erősebbnek és szervezettebbnek tűnik, mint 2001 novembere óta bármikor. Csak az idén több mint 1700 ember halt meg a biztonsági erők és a gerillák összecsapásaiban, többen, mint a rendezés kezdete óta bármelyik évben. Mintegy hetven külföldi katona vesztette életét, közülük legalább hét a NATO vezette akció alatt. A tálibok merényleteik jelentős részét épp a déli országrészben hajtják végre, és az állásaikat az utóbbi hónapokban folyamatosan elfoglaló brit, kanadai és holland katonákat is rendszeres támadások érték.

Vajon hogyan lesz képes a NATO úrrá lenni az ország legerőszakosabb tartományain, amelyeket az Egyesült Államok sem tudott pacifikálni? Ráadásul Jaap de Hoop Scheffer, a NATO holland főtitkára azt tervezi, hogy a szövetség még novemberi csúcstalálkozója előtt átveszi a szintén veszélyes keleti országrészt, és ezzel gyakorlatilag egész Afganisztán biztonságáért felelni fog. A végső tervek szerint a jövő év elején az Afganisztánban állomásozó külföldi katonák teljes parancsnoki struktúráját - beleértve a jelenleg külön működő amerikait is - a NATO alá helyezik. A NATO-erők 18 ezer fősre bővítése - Washington reményei szerint - lehetővé teszi majd, hogy csökkenjen a jelenleg 22 ezres, amerikaiak vezette haderő.

Feltéve persze, hogy a 37 ország katonáit - köztük a magyarokat - felvonultató szövetség bizonyítani fog délen és keleten. A NATO feladatai eddig csak Kabulra, valamint a békésebb északi és nyugati tartományokra terjedtek ki. Ám még ez a nyugalom is relatív, hiszen az idén e régiókban 22 segélyszervezeti munkást öltek meg. A tálibok magukra találásával párhuzamosan gyengülni látszik Hamid Karzai államfő kormánya. Afganisztán még mindig messze áll attól, hogy működő államnak lehessen nevezni: a parlamenti képviselők több mint felét állítólag vallási szélsőségesek és milíciavezérek teszik ki. Nyolc hónappal ezelőtt történt megalakulása óta az afgán parlament egyetlen törvényt sem fogadott el. Az ország más intézményei még kevésbé funkcionálnak. A 35 ezres, amerikai gyámkodás alatt működő hadsereg korrupt, fegyelmezetlen. A kormány tavalyi bevétele mindössze 350 millió dollárt tett ki, ami a működési költségek felét fedezte. A segélyek akadoznak, az Egyesült Államok pedig az idén 50 százalékkal, 622 millió dollárra csökkentette az országnak juttatott fejlesztési pénzeket. Kabuli elemzők szerint egyre komolyabb a kétely, hogy Afganisztán stabil és önállóan működő országgá válik.

A tálibokat ugyanakkor a jelek szerint bőkezűen támogatják a pakisztáni és közel-keleti szimpatizánsaik, valamint az afganisztáni kábítószer nyugati fogyasztói. Az ópiumtermelés - különösen délen - virágzik, tavaly már elérte a hazai össztermék (GDP) 52 százalékát, azaz 2,7 milliárd dollárt.

Persze az újjáépítés sikereket is hozott: például ötmillió afgán gyerek jár iskolába, és a lakosság állítólag hetven százaléka megkapja a legalapvetőbb egészségügyi ellátást. Ugyanakkor csak az afgánok 6 százalékának jut elektromos áram.