Négy hónapos mélypontra zuhant hétfőn késő este a forint az euróval szemben a bankközi devizapiacon, az uniós pénz egységét 251,50 forinton jegyezték. Ennél gyengébb a hazai fizetőeszköz utoljára június 2-án volt (252,86), azt követően szeptember végéig 243-246 forint között stabilizálódott. Az árfolyamgyengülést kereskedők szerint az váltotta ki, hogy a külföldi befektetők a múlt heti kedvezőtlen makrogazdasági adatok - állami költségvetés, folyó fizetési mérleg -, valamint a 2010. évi euróbevezetés valószínűsíthető elhalasztásának hírére forint államkötvényeik értékesítésébe kezdtek.

A folyó fizetési mérleg hiánya papíron kedvező képet mutat: az első félévi 3,2 milliárd eurós deficit 300 millióval kisebb az egy évvel korábbinál, elsősorban amiatt, hogy az 1,2 milliárd eurós külkereskedelmi deficit csak közel a fele a tavalyi év azonos időszakáénak. Ez utóbbi tendencia júliusban sem tört meg: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint az év első hét hónapjában másfél milliárd eurónyi hiány keletkezett, több mint 1 milliárddal kevesebb, mint 2004-ben. Ráadásul a folyó hiány finanszírozását könnyíti, hogy az EU-támogatások 2005-ben 336 millió eurót tettek ki. Nehezíti azonban, hogy a tőkeegyenleg 1,2 milliárd eurós negatívumot mutat, szemben a 2004. első félévi 650 millió eurós többlettel. Miközben ugyanis magyar cégek az idei első hat hónapban több mint 1 milliárd euró értékben fektettek be külföldön, a Magyarországon tevékenykedő külföldi cégek az itt megtermelt nyereségeiket hazautalták. Igaz, ez átmeneti hatásnak tekinthető, hiszen osztalékfizetés általában évente csak egyszer fordul elő, ráadásul bevett gyakorlat, hogy az ilyenkor elkönyvelt jövedelmeket a külföldiek később visszahozzák és újra befektetik - nyugtatgatnak elemzők.

A devizapiac mégis pesszimistán fogadta a folyófizetésimérleg-adatokat. Ebben szerepet játszott, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommentárja szerint mind a 2004. évi, mind a 2005. első félévi deficit lényegesen, körülbelül 1,2 milliárd euróval magasabb lehet a hivatalosan számítottnál amiatt, hogy az uniós csatlakozással megváltozott az elszámolási rend, s ez a vállalatok egy részét arra sarkallja, hogy a tényleges importnál kevesebbet valljon be, s így elkerülje az áfa befizetését. Az MNB már kezdeményezte a külkereskedelmi adatok felülvizsgálatát a KSH-nál. A valós folyó fizetési deficit 2004-ben megközelíthette a bruttó hazai termék (GDP) 10 százalékát, s nem kizárt, hogy az idén még e mértéket is meghaladja. Márpedig a befektetők már feleekkora deficitet is aggályosnak tartanak.

Az elemzők többsége biztos abban, hogy a közel egy éve tartó kamatcsökkentési tendencia megtörik, és a MNB monetáris tanácsa legközelebbi, október 24-ei ülésén változatlanul hagyja a 6 százalékos jegybanki alapkamatot. Egyesek azonban még kamatemelést sem zárnak ki, különösen abban az esetben, ha a forint tovább gyengül. E várakozásokat maga Járai Zsigmond jegybankelnök fűtötte egy múlt csütörtöki nyilatkozatában, mondván, kamatcsökkentés, de -emelés is lehetséges a következő időszakban. Amíg azonban a nemzetközi befektetői klíma nem változik meg, és az infláció sem pörög fel, nincs oka a monetáris szigorításnak, feltéve, hogy a jegybank következetes marad ahhoz a korábbi elvéhez, hogy számára a pénzromlás alakulása az elsődleges.

CSABAI KÁROLY