Ideje lenne, hogy az ETA ezúttal is kövesse az IRA példáját - utaltak a hét végi spanyol lapok arra, hogy a baszk szakadár szervezet működése során rendre merített az ír "társcsapat" nacionalista filozófiájából és "munkamódszereiből", így a spanyol társadalom most joggal várja el, cselekedjen hasonlóképpen a fegyverletétel ügyében is. Nem kis bizakodást keltett e tekintetben, hogy Arnaldo Otegi, a Baszkföld és Szabadság (ETA) mögött álló politikai szervezet, a jelenleg betiltott Batasuna - az IRA politikai szárnyaként emlegetett Sinn Féin baszkföldi megfelelője - vezetője "nagyon pozitív" lépésnek minősítette az ír döntést a baszkföldi San Sebastiánban tartott sajtóértekezletén. Olyannyira, hogy nyomban fel is szólította a baszk és spanyol politikai pártokat: teremtsék meg közösen az ETA számára a hasonló lépés megtételéhez szükséges "békés és demokratikus út" lehetőségét. Hozzátette: egy napon az ETA is úgy dönthet, hogy demokratikus módszereket választ.

Lehűtötte viszont a kedélyeket José Luis Rodríguez Zapatero spanyol kormányfő, aki szerint nem lehet automatikusan párhuzamot vonni a két ország, a két szervezet és a két ügy között. Már csak azért sem - érvelt -, mert a brit belpolitikában kormány és ellenzék szinte kéz a kézben haladt éveken át az ír békefolyamatban, míg Madridban a két ellenlábas párt képtelen egy nyelven beszélni.

Zapatero szerint az ETA egyébként is távol áll attól, hogy egy ilyen lépésre rászánja magát. Pedig ha valamikor, akkor most itt lenne az alkalom. A tavaly márciusi madridi vonatrobbantásos merényletek óta a korábbinál is élesebb társadalmi elutasításba ütközik mindenféle terror jellegű akció Spanyolországban. Az egykor a Franco-diktatúra ellen küzdő, hazafiként aposztrofált, ma azonban a spanyol lapok által már többnyire csak terrorista bandaként emlegetett ETA neve szerepel a Washington által összeállított terrorista csoportok listáján, az IRA döntése óta ez az egyetlen komolyabb európai szervezet, amely fegyverrel próbálja elérni politikai célját.

Az 1959-ben alakult, első merényletét 1968-ban elkövető - és máig közel 850 embert megölt - ETA egyelőre hallgat, sőt az IRA-bejelentés másnapján két bombát robbantott egy Toledóhoz közeli autópályán, feltehetően amolyan üzenetként, hogy esze ágában sincs letenni a fegyvert. Pedig az ETA és az IRA között hagyományosan jó a kapcsolat, a hatvanas-hetvenes években rendszeresek voltak a tagok közti találkozók, közösen szereztek be fegyvereket és robbanószereket, és együtt gyakorlatoztak a palesztin kiképzőtáborokban. A Batasuna sokban követi a Sinn Féin példáját, melynek vezetője Gerry Adams rendszeresen felkeresi elvbarátait Baszkföldön.

Időszerű lenne az ETA számára a fegyverletétel azért is, mert az utóbbi évek rendőrségi akciói nyomán többször is szinte teljesen lefejezték a szervezetet, régi vezetői már meghaltak vagy börtönben ülnek. A francia rendőrséggel összehangolt akciók eredményeképpen az ETA bomba- és fegyverbázisa, sőt a pénzügyi háttere is megcsappant. Szervezete rendezetlen, a belügyminisztérium szerint a kemény magot néhány tucat, többségében huszonéves fiatal uralja. Ez a csoport azonban hajthatatlannak látszik, amire példa, hogy néhány hete, amikor a szervezet börtönben ülő - és több száz évre ítélt - egykori vezetői tárgyalásokra és fegyverletételre szólították fel a szabadon lévő irányító apparátust, akkor az nemcsak elutasította a javaslatot, de nyomban ki is zárta a levél aláíróit.

Ha szóban még kemények is az új vezetők, tettekben már nem annyira. Az ETA több mint két éve nem gyilkolt, s bár hajt végre kisebb-nagyobb merényleteket, bejelentette, hogy jóindulata jeléül és a kormánnyal való esetleges tárgyalások megkönnyítése érdekében nem intéz támadást a választott pártok politikusai ellen. Katalóniában pedig - ahol vezetői titkos tárgyalásokat folytattak a helyi kormány egyik képviselőjével - egyáltalán nem terveznek merényletet. Ez azonban még kevés a tárgyalásokhoz, a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy az ETA tegye le a fegyvert, mondjon le az erőszakról, és fogadja el saját feloszlatását. Ha a szervezet mindezt megtenné, a Zapatero-kormány kész lenne tárgyalni, és ehhez májusban meg is kapta a felhatalmazást a parlamenttől.

Zapatero egyébként a múlt héten Londonban járt, és felvázolta Tony Blair brit kormányfőnek az úgynevezett civilizációk szövetsége tervet, amely alatt a nyugati és a muszlim országok közös harcát érti a terrorizmus ellen. Blair nyomban támogatta az elképzelést, melyhez kisvártatva csatlakozott Tayyip Erdogan török kormányfő is, aki szintén a Downing Street 10. vendége volt aznap. Zapatero jelezte: a tervezet az ENSZ őszi ülésszakán kerül a széles nemzetközi nyilvánosság elé.

VASS PÉTER