Savanyodó cukor
Éppen csak megkóstolhatták az édes életet a magyar cukorrépa-termelők, az Európai Unió máris megreformálja cukorpiaci...
Éppen csak megkóstolhatták az édes életet a magyar cukorrépa-termelők, az Európai Unió máris megreformálja cukorpiaci szabályozását. Ez az uniós cukorrendtartás a hazai cukorgyárak beszállítóinak a csatlakozás előttinél mintegy 30 százalékkal magasabb - tonnánként 9 ezer forintról 12 ezerre növelt - alapanyagárat biztosít az idei betakarításkor. Csakhogy a Franz Fischler, az EU agrárbiztosa által kidolgozott reformelképzelés egyebek közt éppen e termelői árat torpedózná meg: az Európai Bizottság által támogatott, a Miniszterek Tanácsában egyelőre csak első olvasatban tárgyalt, 2007 végéig tervezett átalakítás ugyanis három év alatt egyharmadával, 421 euróra csökkentené a cukor jelenleg 632 eurós tonnánkénti intervenciós árát. De még ennél is drasztikusabban - 37 százalékkal -, 27,4 euróra fogná vissza a cukorrépa tonnánként 43,6 eurós garantált felvásárlási árát. Az árcsökkentés első fokozata már jövő július 1-jétől életbe lépne: a cukorra 506 euró, a cukorrépára 32,8 euró lenne a tonnánkénti szabott ár.
Csökkentenék a cukortermelést is: a következő két évben évi 1,3 millió tonnával lenne kevesebb az EU-tagállamoknak kiosztott, jelenleg 17,4 millió tonnás kvóta, miközben lehetővé válna a kvótakereskedelem az egyes országok között. A termeléscsökkenéssel az EU 2,4 millió tonnás, a brüsszeli kasszából támogatott exportja 400 ezer tonnára csökkenne, miközben szabadon bejöhetne félmillió tonna olcsó karibi, ázsiai és észak-afrikai cukor. A piaci reform okai is itt keresendők, ugyanis az EU jelenlegi rendszere mesterségesen magasan tartott termelői árakkal és vámvédelemmel téríti el az egységes piacon a fogyasztói árakat, mégpedig a világpiaci szint háromszorosára, amiért az unió cukorpiacáról kiszoruló fejlődő országok eljárást kezdeményeztek a Kereskedelmi Világszervezetnél.
A magyar cukoripart és a répatermelőket hátrányosabban érintené a reform, mint a régi tagországokban működő társaikat. "Ha nem marad meg a nemzeti kvóta, a hazai fogyasztásnál kevesebb cukrot termelhetnek itthon a gyárak" - mondta a HVG-nek Koczka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés igazgatója. Magyarország ugyanis 400 ezer tonna "A" kvótát, azaz az EU belső piacán értékesíthető mennyiségre szóló termelési jogot, illetve csupán 1230 tonna, exporttámogatással piacra juttatható mennyiségre szóló "B" kvótát harcolt ki magának a csatlakozási tárgyalásokon. A reformterv szerint a két kvótát egyesítenék, és azt csökkentenék a meghatározott mértékben, így 2007-ben már a jelenlegi 340-350 ezer tonnás fogyasztásnál kevesebb cukrot állíthatnának elő a magyarországi gyárak.
Feltéve, ha lesz hozzá alapanyaguk. "Tüntetni is készek vagyunk Brüsszelben" - jelezte a HVG-nek a magyar termelők elszántságát Szőke Géza, a Cukortermelők Országos Szövetségének elnöke. Számításaik szerint, ha a reform a Fischler által előterjesztett formában valósul meg, akkor csupán 7 ezer forint tonnánkénti árat érhetnének el, amennyiért Magyarországon nem éri meg cukorrépát termelni. Szőkét az sem vigasztalja, hogy a Fischler-terv szerint a termelők veszteségeit 60 százalékban megtérítené az uniós kassza, mivel szerinte ez a támogatás 2008-tól megszűnne.
Óriási ellenállásba ütközött a Fischler-terv az EU meghatározó cukortermelő országaiban is: hétfőn a Miniszteri Tanácsban többen - köztük Németh Imre magyar agrárminiszter is - első véleményként azt fejtették ki, hogy túlzottan radikális a reform, amely ebben a formájában nem csak a gyenge hatékonyságú termelők csődjét jelentené. Az átalakítás szükségességét egyébként elismerő uniós cukorlobbisták azt is a Fischler-terv gyengéjének tartják, hogy annak fő haszonélvezői nem a fogyasztók, hanem a megtermelt cukor zömét felhasználó multinacionális élelmiszer-ipari vállalkozások lennének, amelyek árait nem elsősorban a költségek, hanem a márkák határozzák meg.
KELEMEN ZOLTÁN