Nem maradt teljesen eszköztelen a magyar gazdaságpolitika az uniós csatlakozás után az elharapódzó magánimporttal szemben: bár a vonatkozó EGK-rendelet 175 euróban - jelenlegi árfolyamon 43 750 forintban - maximálja a harmadik (EU-n kívüli) országokból vámmentesen behozható termékek összértékét, a jogszabály több elvi megszorítást is tartalmaz. Egyrészt meghatározza, hogy a "személyi poggyász" csak olyan, "alkalmi" és "nem kereskedelmi jellegű" árucikkekből állhat, amelyek "kizárólag az utas vagy családtagjai személyes használatára vagy ajándék céljaira" szolgálhatnak. Másrészt lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy 15 éven aluliak esetében a keretösszeget 90 euróra csökkentsék. A Pénzügyminisztérium (PM) szándéka, hogy e korlátozó feltételeknek érvényt szerezve napokon belül olyan irányelveket dolgozzon ki, amelyek alapján a vámhatóság a hetente, netán naponta többször forduló "turisták" bizonyíthatóan vagy vélelmezhetően saját szükségleten felüli importját megvámolhatja.

A bevásárlóturizmus idei slágercikkévé lett cukor behozatalának - havi 8-10 ezer tonnás - mértéke nem véletlenül borzasztja el a hazai gyártókat: a magyarországi 240-250 ezer tonnás éves felhasználásból nagyjából 100 ezer tonna kerül a fogyasztókhoz kristálycukor formájában, a többi "beépül" az élelmiszer-ipari termékekbe. A PM az uniós fórumokon valószínűleg fölveti, hogy a 175 eurós keretet ne lehessen egyetlen termékkel - például cukorral - kitölteni. Az illegális cukorimportra pedig a vámkommandó szállt rá: július 15-én 140 ezer, másnap 20 ezer kilogrammot foglalt le, mindkétszer Kelet-Magyarországon. Az igazi megoldást emellett pénzügyi körökben az akár 50 százalékot is elérő, a kül- és belföldi árszínvonalat kiegyenlítő vám kivetésében látnák.

Mivel az idei év 35 százalékos jövedékiadó-emelése következtében egyetlen év alatt átlagosan 17 százalékkal drágult a dohányáru, nem csoda, hogy ismét fellendült a cigaretta-magánimport, holott a vámmentesen behozható mennyiség csak 200 darab utasonként. Az illegális - főleg ukrán és román - importra szintén utaznak a Tabac-akció keretében országszerte 300 nyomozóval kutakodó vámosok. A PM a hazai legális fogyasztás visszaesésére reagálva azt mérlegeli, hogy a cigaretta tételes jövedéki adóját jövőre nem növeli. Ez jelenleg 6450 forint ezer szálanként és a kiskereskedelmi ár 23 százaléka, de legalább 10 380 forint. Az uniós előírás viszont a kiskereskedelmi ár 57 százaléka, illetve ezer darabonként minimum 60 (2006. július 1-jétől 64) euró. Igaz, ezt a további, csaknem 40 százalékos jövedékiadó-emeléssel elérhető szintet csak 2008. december 31-éig kell teljesítenie Magyarországnak. A bolti forgalom csökkenése és az állami terhek megugrása is közrejátszott abban, hogy egy éven belül a debreceni és az egri dohánygyár termelését is más országba helyezték át (HVG, 2004. június 26.). Nem változik jövőre az üzemanyagok jövedéki adója sem, amely a jelenlegi euróárfolyamon csaknem negyedével magasabb az uniós minimumnál (103 500 forint, illetve 287 euró ezer literenként).

A bevásárlóturizmusra ösztönző magas belföldi árszínvonal legfőbb okai a környező országokénál nagyobb, 25 százalékos forgalmi adó - amelynek mértékét csak az euró 2010-es átvétele előtt 2-3 évvel tervezi csökkenteni a PM - és a legtöbb termék esetében már uniós szintre beállt jövedéki adó. Magánimportra sarkall a határon túli beszerzést olcsóvá tevő, még mindig viszonylag erős forint is. A nemzeti valuta, bár árfolyama 2002 óta 3-4 százalékponttal gyengült, az azóta bekövetkezett, nagyjából 12 százalékos magyarországi fogyasztóiár-emelkedés következtében mit sem veszített külföldi vásárlóerejéből. Igaz ez az euróval, de még inkább a "keleti" valutákkal összevetve is. Sőt: 2002-ben például 1000 forint 20,72 ukrán hrivnyát ért, jelenlegi középárfolyama pedig 26,2 hrivnya. Mindeközben a két országban alig különbözik két év összesített inflációja. Az euróra váltott forint a román piacon is jól hasznosul, mivel az uniós valutával szemben két év alatt 30 százalékkal leértékelődött román lej árfolyama nagyjából pontosan követi az inflációs értékvesztést.

Tartós csábítás a keleti határ közelében élőknek, hogy a háztartási cikkek és élelmiszerek árszintjét "odaát" féken tartja a szerényebb fizetőképes kereslet is. Ukrajnában az átlagbérek a magyarországinak még a negyedét sem érik el, Romániában pedig alig haladják meg a harmadát. Nem elhanyagolható tényező, hogy Magyarországon a korábbi évek kiugró keresetjavulása után az idén az első öt hónapban gyakorlatilag nem nőttek a reálbérek; az élelmiszerben kifejezett "reálbérindex" pedig - például a liszt és a pékáru, a cukor, a tojás és a sertéshús egy év alatt bekövetkezett két számjegyű drágulása miatt - egyenesen csökkent.

FARKAS ZOLTÁN