2008. január. 02. 00:00 Utolsó frissítés: 2008. január. 02. 17:40 Cégvilág

Új befektetők a CIG Biztosítóban.

Az előre jelzettnél többen, összesen 42-en, köztük magyar és külföldi magánszemélyek, vállalkozások és egy művészeti...

Az előre jelzettnél többen, összesen 42-en, köztük magyar és külföldi magánszemélyek, vállalkozások és egy művészeti alapítvány szálltak be az 1 milliárd forint alaptőkével létrehozott CIG Közép-európai Biztosító Zrt.-be. A részvényeket 125 százalékos árfolyamon jegyző alapítók közül Horváth Bélához, az Aviva Biztosító volt elnök-vezérigazgatójához összesen mintegy 130 millió forintos befektetés köthető. A nagyobb, 100 millió forint körüli befektetést jegyzők közé tartozik Nobilis Kristóf üzletember, Bayer József, az Axel-Springer ügyvezetője és Móricz Gábor magánbefektető, továbbá Preisinger Béla, az S+H Informatikai Zrt. tulajdonosa. A főtevékenységként az életbiztosítást megjelölő pénzintézet tulajdonosai között megtalálható a Brokernet Holding négy alapítója, Kostevc Péter, Kósa Erika, Kutvölgyi Pál és Körtvélyesi Zoltán, akik hajszálra pontosan úgy osztották meg egymás között az együttes befektetésüket, ahogy a Brokernetnél tették. A Lehman Brothers befektetési bank mintegy 80 millió forinttal, Straub Elek (képünkön), a Magyar Telekom volt elnök-vezérigazgatója pedig 60 millióval szállt be a biztosítóba, Martonyi János exkülügyminiszter, Vizi E. Szilveszter MTA-elnök felesége, Ádám Veronika, valamint Mándoki Zoltán egykori MÁV-vezérigazgató, Kieselbach Tamás galériatulajdonos és Korányi G. Tamás, a Napi Gazdaság résztulajdonosa pedig fejenként 40 millió forintot fektettek be. A társaság igazgatóságának elnöki posztját Horváth Béla tölti majd be, a felügyelőbizottságot pedig Járai Zsigmond fogja vezetni. A volt jegybankelnök családja egyébként a Lakis Kft.-n keresztül szintén 60 millió forintot áldozott a cégalapításra.

hvg360 Bábel Vilmos 2025. január. 10. 09:30

A szélsőjobb és Elon Musk migrációs népszavazást csinálna a német választásból, pedig sokkal többről szól

Egy végtelenül rossz hangulatban lévő Németország választ magának új képviselőket február 23-án. Gazdaság- és társadalompolitikai krízis van az országban, és ezt mostanra mindenki megérezte. Ez sok más nyugati demokráciára is igaz, de a németek jobban megszenvedik, mert a bukott modellt a sajátjuknak érezhették. Nem valószínű, hogy egy új kancellár alapvető kérdésekben másfelé vinné az országot, mint az elődje. Az ajánlat inkább az, hogy jobban csinálna hasonló dolgokat, kis változtatásokkal. A szélsőjobb közben a migráció kérdésében közelebb került a közhangulathoz, mint bármelyik másik párt. Az osztrák példától félnek a demokratikus pártok.