A változáshoz kiszámítható gazdasági környezetre, konzisztens kormányzati kommunikációra, a bankok terheinek mérséklésére, a céges fejlesztések fokozottabb támogatására, építőipari adókedvezményekre, illetve rugalmasabb állami garanciákra lenne szükség a banki vezetők szerint.

Romlott a magyar vállalati hitelpiac állapota az elmúlt négy hónap alatt a vállalati hitelezésért felelős banki vezetők szerint, és nem várható élénkülés a közeljövőben sem a KPMG vállalathitelezési hangulatindex felmérése szerint. Júniusban a banki vezetőkben még bújkált némi óvatos optimizmus: a hitelezési feltételrendszer változatlansága mellett a hitelkereslet, illetve hitelezési hajlandóság kismértékű növekedését vetítették előre, és a hangulatindex +1,45-ös szintet ért el a -10-től +10-ig terjedő skálán. Őszre azonban az index nulla közeli értékre csökkent.

A banki vezetők többsége pesszimistábban látja a jövőt az aktuális kormányzati makrogazdasági előrejelzéseknél. A gazdaság stagnálását várja a válaszadó bankok közel fele, több hitelintézet is 1 százaléknál nagyobb csökkenéssel számol 2012-ben. Az 1 és 3 százalék közötti GDP-növekedést csupán a harmaduk tartja elképzelhetőnek.

A vállalati hitelezési aktivitásra a megkérdezett banki vezetők szerint pozitív hatással lenne, ha kiszámíthatóbbá válna a gazdaságpolitika és a vállalkozói környezet, illetve konzisztens lenne a kormányzati kommunikáció. További ösztönző lehet a bankok terheinek mérséklése, míg a keresleti oldalt erősíthetné a fejlesztések fokozottabb támogatása, építőipari adókedvezmények biztosítása, illetve az állami garanciaintézmények rugalmasabb működése.

A folyamatosan romló külső gazdasági környezet, az exportnövekedés kifulladása, valamint a belső fogyasztás elhúzódó stagnálása rontotta a vállalatok növekedési és jövedelmezőségi kilátásait, emellett a magyar szabályozói környezet változása és a pénzügyi piacokon tapasztalható bizonytalanság szintén kedvezőtlen hatással volt a hitelezési aktivitásra a felmérés szerint.

A bankok vállalathitelezési hajlandósága júniushoz képest lényegében nem változott: a megkérdezettek kétharmada továbbra is teljes mértékben nyitott, és különböző mértékű korlátozások mellett a többi megkérdezett hitelintézet is hajlandó a vállalatok finanszírozására. Legszívesebben működési és beruházási célú hitelt adnának a bankok, ingatlanfejlesztésekhez csak jelentős korlátozásokkal nyújtanának hiteleket, sőt, egyesek ettől teljesen elzárkóznak.