A pénzügyminiszter nem teszi le a lantot. A Költségvetési Tanács szerint Varga utolsó büdzséje kockázatos, a parlament kormánypárti többsége azért csont nélkül megszavazta.
Az Országgyűlés kormánypárti többsége elfogadta a Magyarország 2025-ös költségvetéséről szóló törvény tervezetét.
A szavazás előtt Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke – a HVG vele készített interjúja itt olvasható – felszólalásában jelezte, hogy a KT hozzájárul a (módosított) javaslathoz, ugyanakkor ismét hangsúlyozta, hogy a költségvetést kockázatok terhelik, a gazdasági növekedés és a bevételek alacsonyabban alakulhatnak a vártnál. Emiatt különösen aggályos, hogy a büdzsé általános tartalékainak szintje alacsony.
Az eredeti költségvetést itt elemeztük részletesen, a módosítókkal pedig ebben a cikkben foglalkoztunk.
Varga Mihály pénzügyminiszter felszólalásában keveset beszélt a költségvetésről, az Országgyűléstől az 1867 és 1871 között pénzügyminiszterkedett Lónyay Menyhértet idézve búcsúzott – Varga ugyanis tavasztól átveszi a jegybank elnöki tisztét Matolcsy Györgytől. Minisztériuma beolvad a Nagy Márton vezette nemzetgazdasági tárcába, országgyűlési mandátumáról pedig – amellyel a rendszerváltás óta egy pár hónapos megszakítástól eltekintve folyamatosan rendelkezik – meg kell válnia.
Varga Mihály köszönetet mondott minisztériumi kollégáinak, akik az elmúlt 12 évben 750 ezer munkaórát öltek a költségvetések elkészítésébe irányítása alatt.
Köszönetet mondott az országgyűlési ellenzéknek is, amelynek tiltakozására „következetesen számíthattak”, bármilyen jó költségvetést is állítottak össze.
(Itt azért jegyezzük meg: az elmúlt években a költségvetések köszönő viszonyban sem voltak a valósággal, az idei évet például 2,9 százalékos GDP-arányos hiánnyal tervezték, a vége 4,5 százalék lesz.)
A sziporkázva leköszönő miniszter Arany Jánost idézve búcsúzkodott, hiszen a lantot nem teszi le, csak más hangszerre cseréli le – amennyiben a fiskális, költségvetési gazdaságpolitika terepéről átnyergel a jegybanki, monetáris politikába.
Az Országgyűlés a PM beolvasztásáról szóló törvénymódosítást is megszavazta. Ami egyébként azt jelenti, hogy az elfogadott költségvetési törvényt kapásból módosítani kell – vélhetően veszélyhelyzeti kormányrendelettel – a költségvetésben ugyanis még szerepel a megszűnő Pénzügyminisztérium, a tárca előirányzatait át kell sorolni az NGM alá.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.