Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A fiatalabb magyar befektetők is követik az európai trendet, miszerint nagyobb arányban tartanak és potenciálisan kockázatosabb eszközöket, például kriptovalutákat, mint az idősebb generáció – derül ki a Lightyear friss felméréséből.
A fiatal magyarok ráéreztek a globális trendekre, az uniós adatok szerint ugyanis e korosztály befektetői egyre inkább diverzifikálnak, az ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok – exchange-traded funds) például különösen népszerűek a 18–24 évesek körében – derül ki a Lightyear befektetési platform kutatásából. Összességében e generációnak az idősebbekhez képest diverzifikáltabb (azaz többféle eszközt tartalmaz) a portfóliója, egyúttal nagyobb a kockázatvállalási kedve, mint az idősebbeké.
A HVG-ben elsőként publikált eredmények szerint a magyarországi 18–24 éves befektetők (azaz gyakorlatilag a Z generáció) 53 százaléka tart valamilyen részvényet, szemben az 55–64 évesek mindössze 18 százalékával. (Az elemzéshez a platform, a 21 Kutatóközponttal együttműködve, több mint ötszáz, 18–65 év közötti magyar befektetőt kérdezett meg, akik mindannyian aktívan fektetnek részvényekbe, kötvényekbe vagy alapokba különböző platformokon, többek között bankok, brókercégek, biztosítók és a Magyar Államkincstár szolgáltatásait használva.)
Noha az átlagmagyar befektetési portfóliójában továbbra is megrendíthetetlen a kötvények dominanciája – kifejezetten konzervatív módon 68 százalékuk tart kötvényeket, ami jóval meghaladja a 17 százalékos uniós átlagot, emellett 57 százalékuk választott magának befektetési alapot, 24 százalékuknak van részvénye, csupán 7 százalékuknak kriptovalutája –, a Lightyear felmérése szerint a 18–24 évesek nagyobb eséllyel diverzifikálják a portfóliójukat, ebben pedig a részvények mellett a potenciálisan kockázatosabb eszközök, például a kriptovaluták (40 százalék tart ilyeneket) is bekerülnek. Ez szöges ellentétben áll az 55–64 éves magyarok szokásaival, akik közül mindössze 18 százalék rendelkezik részvényekkel, és 2 százalék valamilyen kriptovalutával.
A generációk közti látványos különbség egyrészt annak tudható be, hogy a fiatalabbaknak világszerte nagyobb a kockázattűrése, hosszabb időtávokkal számolhatnak, így abban bíznak, hogy eszközeik ledolgozhatják egy esetleges esés negatív hatásait. Az eszközallokáció másik oka, hogy a befektetők szeretnének részesülni a növekedést hajtó szektorok, például a technológia és a megújuló energia felfutásából. A néhány esztendővel idősebbek, a 25–34 évesek generációjának 73 százaléka az előbbi, míg 54 százalékuk az utóbbi iránt érdeklődik.
A fiatalabb magyar befektetők láthatóan hosszabb távban gondolkoznak, és jobban diverzifikálnak, mint az idősebb generáció, akik jellemzően az alacsony volatilitású eszközökre fókuszálnak – állapította meg Somogyi Flóra, a Lightyear kutatási vezetője. Az is kiderült az analízisből, hogy a magyarok általában kockázatkerülőbbek, mint az átlagos európai befektetők.
A különféle korcsoportok befektetési céljai között is egyértelmű különbségek vannak Magyarországon. A 25–34 éves befektetők fő céljai közé az infláció elleni védekezés (62 százalék) és a lakáscélú megtakarítás (60 százalék) tartozik, sokan ugyanis az első lakásukat szeretnék megvásárolni. A 45–54 évesek körében egyre nagyobb hangsúlyt kap az, hogy a befektetésük folyamatos passzív jövedelmet termeljen (56 százalék) és a segítségével takarékoskodjanak a nyugdíjas évekre (48 százalék). Ennek érdekében a kiegyensúlyozott megközelítést részesítik előnyben, és megosztják a befektetéseiket a rövid, a közepes és hosszú lejáratú eszközök között.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
