Gazdaság Lengyel Miklós 2024. december. 16. 15:57

Pokol a Paradicsomban: több ezer halottja lehet a Chido ciklon pusztításainak Mayotte szigetén

Még mindig igen keveset tudni arról, hogy mekkora károkat okozott a ciklon.

“Még napokba telhet amíg megtudjuk, hogy egyáltalán hányan haltak meg” – nyilatkozott a párizsi Le Monde tudósítójának Bruno Retailleau francia belügyminiszter, aki hétfőn érkezett a katasztrófa sújtotta Mayotte szigetére.

“Nincs víz, és nincsen áram sem, az éhezés egyre inkább fenyeget” – mondta a sajtónak Salama Ramia, aki a francia szenátusban képviseli az Indiai óceánban fekvő szigetet, amely Franciaország 101. és egyben legszegényebb megyéje.

A kórházak is megrongálódtak a szombati Chido ciklon miatt, ezért nincs hol ellátni a sebesülteket. A 70 menhely túlzsúfolt, és nincs élelmiszer, amellyel a menekülteket elláthatnák, a házak 80 százalékában elment az áram. “Sürgős segítség kell, mert sok gyerek maradt tápszer nélkül” – hangsúlyozta a francia szenátor, aki a BFM TV-nek nyilatkozott.

Chido ciklon és klímaváltozás

A ciklon idején a szélerősség meghaladta a 220 kilométer per órát. “A tenger felszínén 30 fokos a hőmérséklet, és ez felerősíti a ciklon hatását, amely ezúttal azért pusztított ekkora mértékben, mert nem a vízre, hanem a szárazföldre csapott le” – magyarázza a francia meteorológiai intézet szakértője, aki hangsúlyozta, hogy “nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy ilyen erős ciklon telibe találjon egy olyan kis szigetet, mint Mayotte az Indiai óceánban. Ez magyarázza meg azt, hogy kilencven éve nem volt ilyen jelenség Mayotte szigetén.”

“Valószínűleg sosem tudjuk meg, hogy hányan haltak meg a Chido ciklon miatt” – erről már Mayotte prefektusa beszélt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy ősi muzulmán szokás szerint a halottakat 24 órán belül el kell temetni. Ezért az összeomlott házak alatt otthagyják a halottakat, így nehéz lesz felbecsülni az áldozatok számát. “A fővárost telibe találta a ciklon, ezért a házak többsége összeomlott, a kórház is megsérült, az iskolákat sem lehet használni” – nyilatkozta az AFP hírügynökségnek a főváros polgármestere.

Mayotte szigetén csak 111 katasztrófavédő dolgozik, és ők nem képesek megbirkózni a ciklon hatásával, melyet Retailleau belügyminiszter “igen súlyosnak” nevezett. A belügyminiszterrel együtt a francia katasztrófavédelem 162 embere érkezett hétfőn Mayotte szigetére.

Ferenc pápa, aki épp Franciaországban, Korzika szigetén tesz látogatást, vasárnapi imájában “a tragédia áldozatainak támogatására” szólított fel mindenkit Ajaccio katedrálisában.

Mayotte, a halál szigete
Arabul ilyen szóösszetétel jelzi a francia megye nevét. Nem a ciklonok miatt kapta ezt a nevet, hanem, mert a veszélyes korallzátonyok nehezítik a hajózást. A Madagaszkártól északnyugatra található szigetcsoport, amely egy fő szigetből, a Grand-Terre-ből, valamint több kisebb szigetből áll, 1843 óta francia gyarmat, mely azután tengeren túli területté változott. Míg a közeli Comore szigetek független állammá vált, Mayotte népe amellett szavazott, hogy maradjon meg a kötelék Franciaországgal. A Comore szigetek igényt tart Mayotte-ra, de Franciaország mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja, ezt 2004-ben megvétózta.
Mayotte népe jórészt muzulmán, ezért a jogrendben a saria egyes elemei is megtalálhatóak. A francia jogrend és a helyi szabályozás között ezért állandó a súrlódás. A lakosság 97 százaléka szunnita a szigeten.
A népesség gyorsan nő, jelenleg 320 ezer, nagy a kivándorlás a szegénység és a munkanélküliség miatt, ugyanakkor Afrikából sokan vándorolnak be, mert a Mayotte szigetén született gyerekek eddig automatikusan francia állampolgárokká váltak, de ezt idén a francia állam megszüntette.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2024. december. 16. 19:30

Rendszerváltás 35 – Belarusz, az ország, amely alól kidőlt a Szovjetunió

A totális szovjetorosz elnyomás sikerrel járt a nemzeti kultúra felszámolására indított hadjáratával, a gazdasági mutatók jók voltak, így az általános életszínvonal is szovjet viszonylatban magasnak volt tekinthető és ebből kifolyólag egészen a ’80-as évek második feléig Belarusz lakosságának nagy része semmiféle komoly változásra nem vágyott. Aztán jött Csernobil és utána egymást követően potyogtak ki a szó szoros értelmében vett csontvázak a szovjet múlt rég eltemetett szekrényéből. Ám még ezek sem ingatták meg a tagköztársaság népének bizalmát a szovjet keretrendszerben, és ha nem omlik össze a Szovjetunió, Belarusz talán még ma is önként és dalolva lenne a része. Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemzővel, a posztszovjet térség szakértőjével beszélgettünk.