A 2024. évi adósságráta magasabb lehet a törvényjavaslatban jelzettnél – írja a 2025-ös költségvetési törvénytervezethez készített értékelésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Mivel a tervezet csak minimális (0,2 százalékpontos) csökkenéssel számol, ha a jegybank előrejelzése válik be, akkor idén nem fog csökkenni a GDP-arányos államadósság. Sőt valószínűleg nő.

Ez az adósságmutató jövő évi csökkenését önmagában nem befolyásolja, de magasabb adósságpályát eredményezhet – figyelmeztet az MNB. A jegybank egyébként a kormánynál valamivel nagyobb adósságcsökkenést vár 2025-re.

A költségvetési törvényjavaslat makropályája szerint a GDP 2024-ben 0,8 százalékkal, míg 2025-ben 3,4 százalékkal emelkedhet.

Az MNB várakozása szerint a GDP növekedés idén visszafogott marad,

míg 2025-ben 2,7-3,7 százalékkal nőhet a hazai gazdasági teljesítmény. A költségvetési prognózissal összhangban rövid távon főként a fokozatosan emelkedő háztartási fogyasztás támogatja a GDP bővülését. Majd 2025-től a külső kereslet javulásával a beruházási és az exportteljesítmény is emelkedik. A költségvetési törvényjavaslat prognózisa 2025re 3,2 százalékos inflációval számol, ami lényegében megfelel az MNB szeptemberi Inflációs jelentésében szereplő jövő évi prognózis 2,7-3,6 százalékos sávjának.

Túltervezett bevételek és kiadások

A központi alrendszer pénzforgalmi hiányára vonatkozó előrejelzésük kismértékben meghaladja a költségvetési törvényjavaslatban szereplő értéket. Prognózisuk alapján a központi alrendszer hiánya mintegy 170 milliárd forinttal meghaladhatja a törvényjavaslatban foglalt 4123 milliárd forintos összeget. A konszolidált pénzforgalmi bevételek mintegy 530 milliárd forinttal, míg a kiadások hozzávetőleg 360 milliárd forinttal maradhatnak el az előirányzatoktól.

A bevételek között az adó- és járulékbevételek hozzávetőleg 310 milliárd forinttal alakulhatnak alacsonyabban a tervezettnél,

ezen belül is főként az áfabevételek visszafogottabb teljesülésére számítanak, az idei évre várható alacsonyabb bázis miatt. A kiadások esetében elsősorban a rezsitámogatásnál azonosít a jegybank a törvényjavaslatban szereplőnél alacsonyabb kiadási összeget.

Előrejelzésük alapján az uniós bevételek és az európai uniós kiadások is elmaradhatnak az előirányzatoktól, nagyrészt a helyreállítási forrásokhoz kapcsolódó terveket övező bizonytalanság következtében.

Megszorítások Adóemelések

A jegybank értékelése szerint a kormány jelentős bevételnövelő intézkedéseket hajt végre. (Az ilyesmit hagyományosan megszorításnak hívják, de a kormány szótárában nem szerepel ez a szó.)

Az ősszel bejelentett új, bevételnövelő adóintézkedések a GDP 0,4 százalékának megfelelő hiánycsökkentést jelentenek.

Új intézkedés a dohánytermékek jövedéki adójának egyszeri 8 százalékos, a cégautóadó egyszeri 20 százalékos emelése, valamint inflációkövető adóemelések bevezetése a gépjárműadóra, az átírási illetékre és a jövedéki adóra (üzemanyag és alkohol) vonatkozóan, illetve 2026-tól már a regisztrációs adó, a cégautóadó és a dohányra kivetett jövedéki adó esetében is. További új intézkedés a bányajáradék kulcsainak átalakítása, valamint újdonság, hogy a globális minimumadó előleg formájában már a 2025-ös évet is érinti. Módosul a kiskereskedelmi adó, fennmarad a szén-dioxid-kvóta-adó, a reklámadó felfüggesztése jövőre is érvényben marad, illetve bevezetésre kerül a légiközlekedési környezetterhelési adó.

Az adóváltozásokkal az elemzés részletesen, keretes írásban foglalkozik. Eszerint a változtatások eredőjeképp összesen 264 milliárd forint többlet bevétel keletkezik a költségvetésben. Azzal együtt, hogy

a családi adókedvezmény emelése 83 milliárd forint kieséssel jár. Ezt egyébként majdnem pont kompenzálja is a jövedéki adó emelése:

abból 80 milliárd forint pluszbevétel várható.