Hilbert Edit volt OBT-elnök: Nem egy lehajtott fejű, hanem egy megtört gerincű OBT-t látok

7 perc

2025.01.14. 13:30

2025.01.14. 14:20

Azzal, hogy az Országos Bírói Tanács részt vett a kormánnyal kötött négyoldalú megállapodás megalkotásában, túlterjeszkedett a hatáskörén – véli a Budapest Környéki Törvényszék egykori elnöke, aki 2018-ban, a Handó Tünde-érában vezette a testületet. Hilbert Edit szerint az OBT így egy olyan csapdába került bele, amiből most kereshetik a kiutat. A jó szándékukat nem vonja kétségbe, de amit ő jelenleg lát a részükről, az nem más, mint lelkes amatőrök dilettantizmusa és a jogszabályok ismeretének hiánya. Interjú.

  • Majdnem két hónapja, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) megszavazta annak a négyoldalú megállapodásnak az aláírását, amely a bírók és igazságügyi alkalmazottak fizetésemelését reformok elfogadásához kötötte.
  • A történtek nem csak a bírói karban vezettek nyílt tiltakozáshoz, már az OBT tagjai is megosztottak a kérdésben. December elején a róla szóló bizalmatlansági szavazás előtt lemondott Szabó Péter, a megállapodást aláíró elnök.
  • A tiltakozók félelmei beigazolódtak, amikor a kormány a kértnél jóval kisebb mértékben emelte a bírók és az igazságügyi alkalmazottak bérét, és véleményezés nélkül tolt át az Országgyűlésen az igazságszolgáltatást érintő törvénymódosításokat.
  • Felháborodásának hangot adva az OBT nemcsak közleményben ment neki az Igazságügyi Minisztériumnak (IM), hanem szerdai ülésén napirendre is veszi a négyoldalú megállapodás érvénytelenítését.
  • De van-e erre egyáltalán lehetősége és hogyan jutott el idáig az éppen egy éve, a bírák által megválasztott testület?
  • Hilbert Edit, a Budapest Környéki Törvényszék egykori elnöke, aki 2018-ban, Handó Tünde Országos Bírói Hivatal-elnöksége idején vezette a testületet, úgy véli, az OBT magának okozta a bajt, és le kellene vonnia a megfelelő konzekvenciákat.

Néhányan megdöbbentek, amikor az Országos Bírói Tanács (OBT) megszavazta az Igazságügyi Minisztériummal kötött megállapodást. Mások szerint viszont az OBT tagjait a bírák választották, így a szervezet tudhatta volna, mire számítsanak. Kinek van igaza?

A jelenlegi OBT-t megválasztó küldöttgyűlés gyanakvásra okot adóan volt üzenetértékű. Korábban első körben általában a tagok egyharmada jutott be a testületbe, ők voltak a kiemelkedően ismert vagy elismert bírák. Ezután megindult a lobbi a többi székért, és jellemzően éjfélbe nyúlóan állt fel a teljes tanács. Erre most nem volt szükség. Mind a 14 tagot az első körben sikerült megválasztani, ami számomra egy, már a választás előtt megkötött megállapodást sejtetett.

Pénzhez kapcsolt reform – megtudtuk, mi áll az Igazságügyi Minisztérium bíráknak kínált alkujában

Nem jogszabálytervezet, de az állításokkal ellentétben nem is egyszerű megállapodás kerül az Országos Bírói Tanács (OBT) elé szerda délelőtt a gyulai kihelyezett ülésen. A lapunkhoz eljutott dokumentumban a kormány több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírák és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére, a bírói vezetők viszont aláírásukkal azt is szentesítenék, hogy egyetértenek a szervezeti átalakításokkal.

Kritikaként jelent meg az is, hogy nagyon kevés bíró került be az OBT-be a központi régióból. Ennek mi a jelentősége?

A bírák 45 százaléka a központi régióban ítélkezik, ehhez képest innen csak ketten – ugyanannyian, mint a Debreceni Járásbíróságról – kerültek be a 14 megválasztott tag közé. Az általam vezetett OBT-ben ez a szám hat volt, ami arányos képviseletnek számít. Ez azért fontos, mert az ügyek nagy része a központi régióban jelenik meg, így lényeges, hogy az OBT mennyire ismeri a központi régióban egyes bírósági szinteken jelentkező igazgatási problémákat, lesz-e, aki megfelelően képviseli azt.

Az új OBT működésének első hónapjaiban még semmi nem utalt a későbbi botrányokra?