Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A márciustól Varga Mihály vezette jegybanknak szűk lesz a mozgástere, ha pedig szükség lesz rá, várhatóan újra többes kamatrendszer jöhet. Egyre kevésbé várható, hogy az euróval szemben tartósan visszatér a 400 alatti forintárfolyam. Jövőre komoly izgalmat jelent, hogy mi lesz a 7000 milliárd forintnál nagyobb állományú inflációkövető állampapírokkal – vélik a Concorde elemzői.
Nagy kérdés, hogy a következő években miből képes érdemi növekedésre a magyar gazdaság. A költségvetésben kalkuláltnál lassabb a GDP dinamikája, sok lefelé mutató kockázattal. Az idei 1,3 után jövőre 2,7 százalék lehet a növekedés. Az autóipar és az akkumulátorgyártás alakulása nagyban befolyásolja majd a kilátásokat – állapította meg Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője, aki szerint az infláció éves átlagban jövőre 3,8 százalék lehet.
A zuhanó beruházások mellett fájdalmas a lakossági fogyasztás lassú bővülése. Ezzel együtt a fogyasztás lassan magára talál, mivel egyre kisebb az érzékelt infláció és magas a reálbér-dinamika. A fogyasztói bizalom még nem érte el a 2022-es orosz-ukrán háború kitörése előtti szintet sem, és még távolabb van a 2019-estől.
Az előző évek magas inflációjában sokat azt érzékelték, hogy a vagyonuk, megtakarításaik reálértéke nagyot csökkent, ezt próbálták eddig pótolni
– fogalmazott az elemző. A háztartások gyenge hangulatát jövőre a reálkeresetek érezhető növekedése javíthatja.
Az euróval szemben nem várható, hogy tartósan visszatérne a 400 alatti forintárfolyam. A friss prognózisukban azzal számolnak, hogy az árfolyam az euróval szemben a 2024 végi 403 után 2025 végén 414 forint lehet.
A magyar fizetőeszköz ugyanis a 2010-es évektől jórészt egy viszonylag szűk, ám fokozatosan gyengülő sávban mozog, amelyből néhány válságos időszakban tört ki felfelé. Jelenleg e sávhoz képest mostanában is kissé felfelé kandikál ki az árfolyam, ha azonban nem érkezik valamilyen újabb sokk, akkor visszatalálhat a 410 alatti (de 400 forint feletti) tartományba az euróval szemben.
Hiába érkezik 12 év után Varga Mihály személyében új elnök az MNB élére, beszűkült a monetáris mozgástér – mondta a HVG kérdésére az elemző. Jobbágy szerint a 2022 októberi időszak komoly tanulságokkal járt a monetáris politika számára, így ha szükség lesz rá, újra többes kamatrendszer jöhet Magyarországon.
Jövőre komoly izgalmat jelent, hogy mi lesz a 7000 milliárd forintnál nagyobb állományú inflációkövető állampapírokkal, a kifizetések java az első negyedévre esik. E papírok tartása ugyanis egy újra fellobbanó inflációs környezetben átmenetileg reálhozamot sem biztosítának jövőre. Márpedig erre a forint gyengesége és az energiaárak emelkedése miatt van esély.
A háztartások 2025 első három hónapjában soha nem látott összegű kamatot kapnak, túlnyomó részben az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) után. Ezek ugyanis most fizetik ki a 2023-as 17,6 százalékos inflációhoz kapcsolódó kamatot (sorozattól függően 0,25–1,5 százalékos kamatprémiummal megfejelve) a befektetőknek, míg a következő alkalommal már a 2024-es, jóval kisebb pénzromlási ütem lesz az igazodási pont. Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a PMÁP után a költségvetést több mint 1300 milliárd forintos kamatfizetés terheli 2025 folyamán, emellett három sorozat is lejár. Így néhány hónap alatt az éves GDP több mint 2 százalékának megfelelő összeghez jutnak a lakossági befektetők. Nem mindegy tehát, hogyan döntenek. Az ÁKK eddig minden fórumon úgy nyilatkozott, hogy nem jelent problémát, ha csökkenne a PMÁP állománya, bár nem számít tömeges kiáramlásra annak ellenére sem, hogy jövőre csökkennek a kamatok.
A kisbefektetők jelentős része sokat tanult az utóbbi években, az alternatív befektetési lehetőségek száma is megnőtt, emellett az is kérdés, hogy az ÁKK hogyan reagál a folyamatokra. A kamatelőny hirtelen megszűnése mellett a forint leértékelődése is erősítheti az elmozdulást az állampapírok felől a befektetési alapok irányába.
A lakossági befektetők számára vonzóak lehetnek a jelenleg alacsony árazott régiós részvénypiacok – véli Bukta Gábor, a Concorde Értékpapír elemzési üzletágvezetője. A budapesti tőzsdének (BÉT) pedig még ezen belül is jelentős a diszkontja, többek között azért, mert a blue chip papírok közül többnek is érdemi kitettsége van az orosz gazdaság irányában.
A magyar részvénypiacra a következő években újabb külföldi befektetők érkezhetnek
– tette hozzá Bukta. Jövőre a BÉT-en a Richtertől és a Magyar Telekomtól vár érdemi eredményjavulást, míg a Molnál csökkenés várható, az OTP esetében pedig kis elmozdulás lehet. (Várakozása szerint a baltikumi Luminor Bankot politikai okokból végül nem veheti meg az OTP, miközben jelentős osztalék is jöhet, aminek örülnének a befektetők.) Jövőre a lengyel piac lehet a leginkább felülteljesítő a régióban, főleg a gazdasági növekedés erősödése, valamint egy esetleges ukrajnai tűzszünet/béke nyomán.
A BUX index lendülete megtorpanhat, 2025-ben akár látótávolságba is kerülhet a 100 ezer pont (jelenleg a mutató 80,5 ezer pontnál jár). Ebben sokat segíthet a geopolitikai feszültségek csökkenése, mivel az az eszközök átárazódását hozná magával.
Ha a 2026-os választások előtt a politikai versengés erősödik, akkor a jövő év második felében a külföldi befektetők szerepvállalása óvatosabbá válhat a budapesti parketten, ez pedig lassíthatja lendületet
– mondta a Concorde Értékpapír elemzési üzletágvezetője.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
