Tíz magyarból csak négy biztos abban, hogy kölcsön nélkül is képes lenne fedezni egy váratlan, 100 ezer forintos kiadást.
A magyarországi fogyasztók 74 százaléka minden számláját határidőre rendezte, ez 2019 óta a legmagasabb arány – derült ki az Intrum legfrissebb Európai Fogyasztói Fizetési Felméréséből (ECPR).
A követeléskezelő vállalat szerint ez a pozitív trend részben a makrogazdasági helyzetnek köszönhető, ugyanakkor a tartósan magas árak, a növekvő hitelköltségek és az ingadozó energiapiac továbbra is nyomást gyakorolnak a magyar háztartásokra.
Ezt mutatja az is, hogy Magyarországon a késve fizetők körében továbbra is az anyagi nehézségek jelentik a legnagyobb kihívást, ráadásul a válaszadók 53 százalékának a késedelmes számlafizetés nem egyszeri eset, hanem visszatérő probléma. Ez jóval a 25 százalékos uniós átlag felett van.
A kutatásból kiderült az is, hogy a magyarok a hosszú távú pénzügyi kilátásokkal kapcsolatban sem túl optimisták:
mindössze 40 százalék biztos abban, hogy kölcsön felvétele nélkül is képes lenne fedezni egy váratlan, 100 ezer forintos kiadást.
A nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatos várakozás is alacsony, a megkérdezettek fele sem bízik abban, hogy elegendő pénzt tud félretenni a nyugdíjas éveire.
Ami szintén lesújtó, hogy négy válaszadó közül három szerint kemény munkával és megtakarítással sem érhető el anyagi siker Magyarországon, a hazai gazdaságban pedig mindössze a megkérdezettek 14 százaléka lát javuló tendenciát.
„Magyarországot különösen súlyosan érintette az utóbbi években a pénzromlás mértéke, ráadásul a hazai fogyasztók európai viszonylatban is nagyon rosszul állnak a megtakarítások szempontjából, így érthető, hogy borúsan látják a helyzetüket az emberek. Hiába a hatéves csúcs a számlák időben történő fizetését illetően, a sereghajtók közé tartozunk” – kommentálta az ECPR eredményeit Deszpot Károly, az Intrum általános vezérigazgató-helyettese.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.