Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A jövő évi költségvetés tervezetében már nem szerepelnek bizonyos különadók, például a légitársaságoknak, a távközlési szektornak és a gyógyszergyártóknak sem kell már fizetniük. Kérdés ugyanakkor, hogy ezekből eddig befolyt bevételek pótlására honnan lesz forrás. Az egyes különadók eltörlése mellett a vállalkozásoktól várt adóbevételek, az áfa és a személyi jövedelemadó tervezett jelentős gyarapodása a szembetűnő a jövő évre.
A legfontosabb adónemeknél továbbra is kivétel nélkül bevételnövekedéssel, esetenként két számjegyű emelkedéssel kalkulál a november 11-én benyújtott költségvetés.
A legfontosabb, hogy – ahogyan azt már korábban bejelentették – egyes különadók valóban nem szerepelnek a 2025-ös bevételi soron (gyógyszeradó, légitársaságokat terhelő adó), ezek összességében közel 350 milliárd forintot jelentettek korábban. Kérdés, honnan lesz forrás ezek pótlására, miközben a kamatkiadások is jelentősen növekednek. A kormányzati várakozások szerint a GDP-bővüléssel párhuzamosan a vállalkozások által befizetett adóbevételek közel 20 százalékkal nőnek majd, így ez már gyakorlatilag fedezi is a kivezetett különadókból származó kiesést – mondja Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.
Az általános forgalmi adó esetében 8 százalékos emelkedést prognosztizálnak a 2024-es tényhez képest a kiskereskedelmi forgalom növekedésével egyidejűleg, ebből az adónemből jövőre közel 8300 milliárd forintot várnak. A költségvetés 397,5 forint-euró árfolyammal kalkulált, egy tartósan gyengébb forintárfolyam (például a jelenlegi 410 körüli szint) segíthet a cél elérésében.
A második legnagyobb bevételi forrást jelentő járulékoknál és személyi jövedelemadónál közel 9 százalékos növekedéssel számolnak, amely Bagdi szerint egyértelműen előrevetíti, hogy jelentős reál- és minimálbér-növekedéssel kalkulál a kormány.
Számottevőnek tekinthető a pénzügyi tranzakciós illeték növeléséből adódó többletbevétel is: közel 170 milliárd forinttal vár többet a kormány az idei bevételhez képest.
A szektorális adók közül a kiskereskedelmi adóból várt bevétel tovább emelkedik (12 százalékkal), amely cél elérését a kiskeradó platformüzemeltetőkre kiterjesztése is támogathat. Jelentősnek mondható még a regisztrációs adó 78 százalékos (!!) növekedése, amely az elektromos gépjárművekre vonatkozó adómentesség kapcsán mindenképpen felvet érdekes kérdéseket – fűzte hozzá a szakértő.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
