A kormány olyan törvénymódosításra készül, amellyel egyértelművé kívánja tenni, hogy a tbsz-ek (tartós befektetési számla) esetében csak akkor jár teljes kedvezmény a szocho-fizetési kötelezettségre, ha nem idő előtt kerül sor a számla feltörésére – jelentette be közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2023 júliusa óta alapvetően a kamatjövedelmek után is kell szociális hozzájárulási adót (szochót) fizetni, nem kell viszont a kamatadó (jövedelemadó) mentes befektetések után. Ilyenek többek között az állampapírok, a babakötvény, valamint a tbsz-en tartott eszközök.

A szabályozás bevezetése óta mind a tbsz-számlák számában, mind pedig az azon tartott megtakarítások összegében drasztikus növekedés történt.

A kormányzat piaci szereplőktől származó információk alapján megállapította – írja az NGM –, hogy a tbsz-számlák, illetve az azon elhelyezett megtakarítások látványos felfutása mögött jelentős részben az áll, hogy a befektetők szocho-fizetési kötelezettségüket elkerüljék. A tbsz-számlákon keletkező nyereség ugyanis tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül, nem pedig kamatjövedelemnek. Emiatt a megtakarítások idő előtti (5 éven belüli) feltörésével ugyan a befektetőknek személyi jövedelemadót kell fizetni a keletkező nyereség után, azonban szocho-fizetési kötelezettség ebben az esetben a jelenlegi szabályok alapján nem keletkezik.

Vagyis sok befektető azért választotta a tbsz-t, mert az 5 éves lekötés esetén az onnan származó jövedelem jövedelemadó- és szocho-mentes. Sőt a számlákat bármikor fel lehet törni idő előtt, ilyen esetben csak szja-t kell fizetni, szochót nem.

A minisztérium a közleményében több ponton hangsúlyozza, hogy ez a „a jogalkotói szándéktól eltérő” befektetői magatartás, a szabályozás jelen formájában

indokolatlan előnyt jelent azok számára, akik a szabályozás eredeti célját ki akarják játszani.

Magyarán a kormány szándékolatlanul egy kedvező lehetőséget, kiskaput hagyott a szabályozáson, most pedig a lehetőséggel élő befektetőkre mutogat, mint akik visszaélnek a helyzettel, „kijátsszák” a jogalkotói célt. Természetesen egy jogállamban a jogszabályokat kell követni, nem pedig valamiféle „jogalkotói célt”, a kormány egész egyszerűen rosszul alkotta meg a szabályozást, ezért most törvényt módosít.

Hasonló volt a helyzet akkor, amikor a bankok számára lehetővé tették, hogy állampapír-befektetésekkel csökkentsék különadójukat. A szabályozás a „jogalkotói szándékhoz” képest kedvező helyzetbe hozta a bankokat, amivel azok éltek is. Az NGM akkor is „visszaélést” kiáltott.