A kormány újabb hirtelen elővezetett megoldással adóztatja meg a gyorsan növekvő tartós lakossági megtakarításokat jövő januártól.
Akinek nincs még tbsz-es számlája, annak most érdemes lépnie, hogy minél rövidebb legyen az adókedvezmény eléréséhez szükséges időszak.
A törvénymódosítás után már szochót is kell fizetni, ha valaki idő előtt feltöri a tbsz-ét. Az NGM szerint ugyanis a befektetők nem a „jogalkotói szándéknak” megfelelően viselkednek, hanem élnek a jogszabályok adta lehetőségekkel.
A kamatjövedelem erősödő adóztatására válaszul az utóbbi egy évben harmadával nőtt a tartós befektetési számlák száma, míg a rajtuk lévő ügyfélvagyon közel 50 százalékkal ugrott meg.
Nem tiszta, mit akar elérni a kormány azzal, hogy otthonteremtési célra is felhasználhatóvá tennék a lakosság hosszú távú megtakarításait, hiszen pont azoknak lenne szüksége támogatásra a lakásvásárlásban, akiknek valószínűleg félretett pénzük sem igazán van. Szakértőket kérdeztünk a nemzetgazdasági miniszter által belengetett intézkedésről.
Magasak a kamatok, minden a recesszió kockázatát erősíti, miközben Európa meglehetősen lassan reagál a pénzpiaci innovációkra. Ehhez képest a Lightyear nevű észt fintech cégnek Magyarországgal immár 22 országos a piaca. Arról, hogy sikerült kitörni, a cég vezérigazgatóját kérdeztük.
Az egyik kulcsfontosságú feladat, hogy legális kereteken belül minimalizáljuk az elért hozamok után fizetendő adó mértékét. Ebben lehet segítségünkre a középtávú befektetésekhez kialakított tartós befektetési számla (TBSZ). A Bankmonitor összegyűjtötte a 10 legfontosabb információt, amelyet mindenkinek ismernie kellene erről a lehetőségről.
A főnyereményt a részvényekkel lehetett megütni idén, mégis ez az egyik legkevésbé kedvelt befektetési forma. A Bankmonitor elemzése.
A december sztárja mindig a Tartós Befektetési Számla (TBSZ), mert rengeteg adót lehet vele megspórolni. A Bankmonitor szakértői most mutatnak néhány olyan trükköt, amit csak nagyon kevesen ismernek.
Éves szinten 286 ezer forintot is kaphat minden takarékoskodó az államtól. Ehhez azonban az év végén nagyon résen kell lenni, és kell hozzá saját befizetés is. A pénz egy része tisztán az államtól jön, egy másik része az év során befizetett adóból kapható vissza. A Bankmonitor összeszedte, hogy pontosan hol is kell keresgélni.
Nem kertelünk: nehéz jövő elé néz, ha 30-40 év múlva kell nyugdíjba mennie, és nem tesz félre tízezreket havonta. Jobb, ha már most megbarátkozik a gondolattal: az államtól olyan keveset fog kapni, hogy még akkor is összeszorított fogakkal kell küzdenie, ha egy-két lakás árát félre is teszi. Ha 100 ezer nettót vagy annál kevesebbet keres, és ebből nem tud félretenni havonta legalább 15 ezret, akkor kemény jövő vár önre. Ha valamivel több bért kap, akkor talán összeszedheti a szükséges pénzt, de most lakásra, családra ne nagyon költsön.
Meglepetés érheti a kötvényalapokba fektetőket, ugyanis a korábbi 10-20 százalékos hozamok helyett, a jövőben már csak 4-8 százalékra számíthatnak. A hazai megtakarítók hajlamosak a múltbeli hozamok alapján dönteni a jövőre vonatkozóan, pedig nyilvánvaló, hogy a tavalyi, kiemelkedően jó teljesítmények nem fognak megismétlődni.