Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A karibi szigetállamban rendkívüli állapotot vezettek be, miután két nap leforgása alatt negyedszer ment el az áram. A helyzet humanitárius válsággal is fenyeget, lévén nincs kommunikáció, és a hűtők sem működnek. Az illetékes miniszter igyekezett a tüntető lakosságot megnyugtatni, hogy hamarosan helyreállítják a hálózat működését, a megoldás azonban valószínűleg jóval nagyobb áldozatot követel, mint amire képes a jó ideje válságban lévő kommunista állam.
Mindössze 48 óra alatt négy külön katasztrofális áramszünet csapott le Kubára, ami miatt milliók nem tudnak olyan alapvető szolgáltatásokhoz hozzájutni, mint a telefonjuk feltöltése, az internet, és jó eséllyel rengeteg hűtő tartalmát is ki kell dobni az amúgy is élelmiszerhiánnyal küzdő karibi országban.
A rendszer összeomlását egy Matanzában működő erőmű kiesése okozta. A Havannától keletre lévő létesítmény leállása áthárította az áramigényt az ország többi erőművére, azok pedig nem bírták a terhelést.
A helyzet azért is problematikus, mert Manuel Marrero Cruz miniszterelnök épp egy nappal korábban kérte a lakosságtól, hogy vegyék vissza az áramfogyasztásukat, mert fennáll a lehetősége, hogy a rendszer nem bírja a terhelést. Ez arra utal, hogy a kormány már előre tudott erről az eshetőségről: Kubában az erőművek leginkább olajjal üzemelnek, belföldi források alig vannak, a beszállítók pedig drasztikusan visszavették a szállítmányokat, amik meg is drágultak – így pedig láthatták, hogy mekkora probléma felé száguldanak.
Emiatt az elmúlt hetekben is voltak már akár 20 órás áramkimaradások is az ország több részén. A kormány a szűkülő olajszerzési lehetőségei miatt azt is bejelentette, hogy azon túl, hogy megpróbálja rábírni a lakosságot a visszafogottabb áramfelhasználásra, az árakat is meg fogják emelni.
Lévén a kubaiak nem számítanak a világ legvagyonosabb embereinek, és már most is sok termék- és szolgáltatási hiánnyal néznek szembe, van okuk az aggodalomra.
Ami az olajimportot illeti, a hagyományos szövetségesek, Venezuela, Mexikó és Oroszország jött számításba, de az elhúzódó gazdasági válságával küzdő Kubának nagyon komoly nehézségeket okoz a drága szállítmányokat finanszírozni. Ráadásul az Egyesült Államok kereskedelmi szankciókat vetett ki a szigetországra, így ha lenne is pénz Havanna államkincstárában, akkor sem jutnának kellő mennyiségben olajhoz.
A kubai vezetők ezért egyből az Egyesült Államokat tették felelőssé az energiaválság miatt, míg az USA természetesen tagadja, hogy hibás lenne. Az is hozzátartozik az összképhez, hogy a miniszterelnök elmondása szerint az is közrejátszott a válságos helyzet kialakulásában, hogy a rossz időjárási viszonyok miatt Kuba nem tudott fogadni kikötőiben egy jelentősebb üzemanyag-szállítmányt.
A problémákat ugyanakkor tetézi az ország rendkívüli módon elavult energetikai rendszere. Egyes szakértői becslések szerint az olajjal működő erőművek élettartama nagyjából 25 év, ehhez képest ezek a létesítmények több esetben már 50 éve üzemelnek, és kicsi a valószínűsége, hogy egyhamar komoly modernizálásba tudna kezdeni az állam.
Tüntetés és dominó
A mostani összeomlási hullám több mint 10 millió embert hagyott a sötétben. Helyi beszámolók szerint az emberek az utcán dominóztak, maréknyi bolt és vendéglátóhely nyitott ki, amelyeknek van saját áramfejlesztő kapacitásuk. Már ha épp nem a tüntetéssel foglalkoztak, mert már sokaknak elegük van abból, hogy a kormány nem tud mit kezdeni a helyzettel.
A tüntetések pedig elsősorban külvárosokban koncentrálódtak, ahol eleve a szegényebb társadalmi csoportok élnek, de voltak megmozdulások az ugyancsak nehezebb helyzetben lévő távolabbi vidéki településeken is.
Az biztos, hogy nagyon komoly felfordulást okozott a rendszer összedőlése. Az iskolákat ideiglenesen bezárták, és előírták, hogy csak a létfontosságú dolgozók menjenek be a munkahelyükre, például a kórházak nyitva maradnak. Ellenben a nem létfontosságú lokációkat, például a kulturális intézményeket vagy szórakozóhelyeket bezárják. Közben sorok állnak üzemanyagért a benzinkutaknál, több helyen nincsenek alapvető élelmiszerek, víz, és az áram nélkül használhatatlan hűtőszekrények tartalma megromlik, különösen úgy, hogy a miniszteri ígéret ellenére nem lehet biztosra tudni, mikor állhat valamelyest helyre a működés.
Azt is kiemelték a kormányzat részéről, hogy ha helyre is áll az ellátás, a kereslet megugrik, várhatóan hatalmas igények lesznek, és ez potenciálisan ismét túlterheli a rendszert. Ezért erre az időszakra újfent az áramfogyasztás mérséklését kérték a lakosságtól.
Vicente de la O Levy energetikai és bányászati miniszter azt ígérte, hogy hétfőre vagy keddre már lesz áram. Azt is hozzátette, hogy elfogadva a kellemetlenséget, amit az áramkimaradások okoznak, türelemre és visszafogottságra kéri a társadalmat. Ezt elősegítendő helyi beszámolók szerint rengeteg rendőr van az utcákon, hogy kontrollálhassák a tiltakozásokat. Miguel Diaz-Canel kubai elnök éppen ezért arra kért mindenkit, hogy panaszait fegyelmezetten és civilizáltan fejtse ki, mert a vandalizmus ellen ilyen válságos helyzetben is fellépnek a hatóságok.
Pénz, na az nincs
A javítási munkálatokat az is hátráltatja, hogy Kuba telibe kapott egy újabb trópusi vihart, ami jelentős károkat okozott, különösen az ország középső részén.
Az sem világos, hogy ha a kubai kormányzat elszánná magát egy komolyabb korszerűsítésre, hogyan tudná finanszírozni.
Az országnak már most az össztermék 124 százaléka az államadósság, 32 százalékos az infláció, ami már eleve elkeserített sok helyit, a 9480 dolláros egy főre jutó jövedelemre reakcióként sokan inkább az USA-ban próbálnak szerencsét. Viszonyításképp: Magyarországon az egy főre jövedelem ennek majdnem a kétszerese, és nem is kell hangsúlyozni, hogy itt a többi makrogazdasági mutató is sokkal kedvezőbb képet mutat.
Nem tisztázott, hogy ezek után Kuba kormányzata miként változtat a külkereskedelmi kapcsolatain, ha egyáltalán, miután látszólag rendkívül komoly válságba sodródik az ország, és elfogytak a barátai. Venezuela maga is egy krízist igyekszik kezelni, Mexikó egy elnökválasztási kampány miatt hátrált ki, Oroszországnak pedig most akad fontosabb dolga, pedig Kuba gazdasági prosperitásának időszaka épp a Szovjetuniónak volt köszönhető. Az, hogy a praktikusan szomszédos Egyesült Államokkal gyakran kifejezetten ellenséges a viszony, szintén nem tesz jót az összképnek. Jó eséllyel további tömeges elvándorlásra kell számítani, bár az is igaz, hogy a kubaiak az évek során már több válságos időszakot átvészeltek.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
