Van egy lakhatási válság, a kormánynak a bankrendszer tud segíteni abban, hogy kedvezményt nyújtson – mondta Nagy Márton a Portfolio.hu Budapest Economic Forum nevű konferenciáján. A gazdasági miniszter röviden válaszolt az előtte felszólaló Csányi Sándornak: miután az OTP vezére azt kritizálta, hogy a kormány nem vállal garanciát az alacsony inflációra, és hogy gyakran változtatják a banki szabályokat, Nagy azt mondta: garantálja, hogy 3 százalékos lesz az infláció, az pedig, hogy a bankoknak extra terheket kell vállalniuk, azt jelenti, hogy a kormány reagál a gazdaság változásaira.

A kormány úgy számol, hogy az idei GDP-növekedés éves szinten 1,5 százalék körül lehet, talán valamivel az alatt, „most azt gondolom, hogy ennél valamivel alacsonyabb lesz, a harmadik negyedéves GDP nem lesz olyan jó, mint ahogyan a piac várja”, a harmadik negyedéves adat a nullához lesz közel. 2025 első negyedévében jöhet egy 5 százalék környéki ugrás, főleg a bázishatás miatt, utána ráállhatunk egy 3-4 százalékos szintre.

A belgazdaság kezd helyreállni, a fogyasztás most már jó, az inflációtól pedig már nem kell félni, a beruházások volumene viszont beszakadt – sorolta a miniszter. A gazdaságpolitika új fókusza nem lehet a munkahelyekkel kapcsolatos, mert a foglalkoztatottságban szinte már nem lehet hova feljebb lépni – tette hozzá.

Nagy Márton.

Veres Viktor

A miniszter ezek után a kormány új ígéreteit sorolta: évente 25 ezer új lakás építése, Budapesten egymillió forintos négyzetméterár és maximum 5 százalékos lakáshitel, 2028-ra ezereurós minimálbér és egymillió forintos átlagkereset, ezenkívül a magyar kkv-k átlagos méretének és az exporton belüli részarányuknak a megduplázása. Ezek jó része persze nem olyan dolog, amelyet a kormány hatalmi szóval elintézhet – a miniszter most több új részletet is felsorolt arról a 21 pontos új akciótervről, amelyet egy napja mutattak be röviden, és azt ígérte, a következő hetekben még több részletszabályt megmutatnak.

Van, amit tud közvetlenül szabályozni az állam: a jövő héten beadják az Airbnb-korlátozásról szóló szabályozás terveit, egy kétéves Airbnb-moratóriummal kezdenének a fővárosban, és négy-ötszörös adóemelést is terveznek ezekre Budapesten. Szabályoznák a lakásbérleti díjakat és feltételeket is, ahogy a kollégiumi férőhelyek biztosítása is ott van a célok között.

Lakásinfláció van, a vásárlásban és a bérlésben egyaránt, és nem látszik, hogy ezt mi állítaná meg – állapította meg Nagy Márton. Üzent a főváros vezetőinek és a kerületeknek is: „Lehet dumálni arról, hogy tök jó, hogy mi foglalkozunk a lakhatással, de azért foglalkozunk ezzel, mert ők nem oldották meg.” De az egyetemek sem tettek semmit azért, hogy legyenek kollégiumi férőhelyek, pedig az az ő dolguk lett volna a miniszter szerint.

„Az egyik lábamat levágom, hogy a másik lábamat megsegítsem” – így mutatta be azt a tervet, hogy a Széphttps://hvg.hu/cimke/Nagy%20M%C3%A1rton-kártyára érkező juttatások felét lakásfelújításra lehessen felhasználni. Arról pedig, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat el lehessen költeni lakáscélra, azt mondta, sok kérdés érkezett a társadalmi egyeztetésben, majd válaszolni fognak.

Azt is megígérte, hogy 2027 első napjára a minimálbért a rendszeres bruttó átlagkereset felére emelik. Az, hogy a bruttó átlagkeresetet felemeljék egymillió forintra négy év alatt, Nagy Márton szerint is nehezebb feladat, mint a minimálbér emelése, mert akkor tudják csak kigazdálkodni ezt a cégek, ha nő a gazdaság is. (A beszéd után az ATV kérdésére azt mondta 4 százalékos növekedés kell ehhez az emeléshez.) Jön a munkáshitelprogram is, itt még azon vitáznak a kormányon belül is, hogy hány éves kortól legyen elérhető, a családi szja-kedvezményt pedig megduplázzák (nagyjából az elmúlt évek inflációját beleépítik).

Van még egy fenyegető részlet: a jegybank mérlegében több mint 3000 milliárd forint kedvezményes hitel van, amely a következő években lejár. Márpedig a magyar kkv-k ötödének már most olyan a helyzete, hogy nem kaphatna hitelt, ezért kell a 100 milliárdos alapú kkv-tőkefinanszírozási program.