A forint euróval szembeni árfolyama 399,7 fölé gyengült október 2-án, valamivel délután kettő után. A forint árfolyama az elmúlt egy évben egyszer sem volt ennyire gyenge. A 399,7-es szint ellenállási pontnak bizonyult, ott az árfolyam – legalábbis ideiglenesen – stabilizálódott.

A forint árfolyama a reggeli piacnyitással rögtön nagyot zuhant, az euróval szemben a 398 alatti szintről 398,4-ig, majd onnan kisebb-nagyobb mozgásokkal, de lényegében folyamatosan gyengült. A féléves mélypontot már szerda délelőtt fél 11 előtt elérte.

A forint a dollárral szemben is folyamatosan gyengült, itt az éves mélypont (373,6) még távolabb van, kora délutánra az árfolyam csak 361 fölé gyengült.

A legközvetlenebb ok az Irán által Izrael ellen ballisztikus rakétákkal végrehajtott támadás, illetve az arra kilátásba helyezett izraeli és amerikai ellencsapás. A dollár erősödik, hiszen egy ilyen helyzetben sok befektető viszi szívesebben a pénzét a legbiztonságosabb devizába. Ez a folyamat már kedden napközben is tartott, hiszen akkor már elkezdték beárazni azt, hogy lehet valamilyen konfliktus Irán és Izrael között.

Eddig se az volt a kérdés, áttöri-e a forint a 400-at

A feltörekvő piacoknak összességében nem tett jót Irán Izrael elleni rakétatámadása, és különösen az, hogy Washington emiatt megfenyegette Iránt. A konfliktus szélesedésének hatására az egész piac elmozdult, a dollár erősödött, a kötvényhozamok estek, az arany árfolyama is erősödött – kommentálta az eseményeket a HVG-nek Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. Ilyen helyzetben erősödik a befektetők kockázatkerülése, átpozicionálják a portfólióikat biztonságosabbnak tűnő eszközökbe, ennek egyik vesztese a forint.

Eddig is várható volt, hogy jön majd valamilyen sokk, ami – alighanem fölfelé – kimozdítja a forint árfolyamát a 393-398 közötti sávból, ahol régóta ingadozott.

A közgazdász korábban arra számított, ilyesmi először a novemberi amerikai elnökválasztás körül érkezhet, de a mostani iráni támadás és az arra adott reakciók lettek ilyenek.

Reviczky Zsolt

A fő trendet ugyanakkor nem befolyásolta az akció, várható volt, hogy az év vége felé legalábbis inkább már a 400-at alulról közelítő árfolyamokat látunk.

Az iráni támadás után reális, hogy ez mindez hamarabb bekövetkezik

– mondja Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

Legrosszabb esetben hamar 410 lehet az árfolyam

Az biztos, hogy a 399-400-as szint fontos ellenállási pont. Ha az euróval szemben a forint 400 fölé gyengülne, akkor következik majd az ott található szintek tesztelgetése. Az első ilyen 402-403-nál található: ez 2022 júniusában, a forintgyengülés idején is fontos szint volt, sőt visszafelé is, amikor a forint erősödött. Aztán a 405 lehet még ellenállási pont, följebb már nagyobb ugrásokkal gyengülhet az árfolyam. De minderre egyelőre talán nem kerül sor – véli Németh Dávid.

A támadás nyomán hirtelen hangulatváltás történt a befektetők körében, de ezt legalábbis ideiglenesen némi megnyugvás követheti, legalábbis, amíg kiderül, hogyan alakul a geopolitikai helyzet.

Ha az USA közvetlenül is beszáll a konfliktusba Irán ellen, akkor a következmények megjósolhatatlanok, lehetséges, hogy csak a 410-es lélektani határnál áll meg a forint zuhanása, de ez csak spekuláció, hangsúlyozza Virovácz Péter.

Fontos tényező lehet – figyelmeztet Virovácz –, hogy a vállalkozások többsége most tervezi a következő, 2025-ös üzleti évét. A fokozódó bizonytalanságok közepette sokan gondolhatják, hogy most vásárolnak eurót, amíg a forint relatíve erős. Eddig a 400-as szinthez közeledve a vevői túlsúly adott támaszt a forint árfolyamának – most ez megfordulhat, az eladói túlsúly átbillentheti az árfolyamot a 400-as határon és azon túl.

Az MNB nem nagyon tehet most semmit

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről a verbális intervenció “benne van a pakliban”, ha a jegybankban úgy látják, elpattanhat a forint árfolyama. A megnyugtató üzenetek azonban csak addig működhetnek, amíg a globális kockázati étvágy a jelenlegi szinten marad.

Ha a helyzet romlana nincs olyan jegybanki nyilatkozat, ami segíteni tudna

– mondja Virovácz Péter. A forint gyengülése mögött ugyanis nem Magyarország-specifikus tényezők állnak, a jegybanknak ezért nagyon szűkös a mozgástere.

A Magyar Nemzeti Bank épülete

Reviczky Zsolt

A jegybank részéről a hangulat javítására lehetőséget biztosít, hogy a napokban Virág Barnabás alelnök több konferencián felszólal előadóként. Az alelnök utalhat például arra, hogy a piac túl sok kamatvágást áraz az idei évre, így hűtve a kedélyeket és támaszt kínálva a forintnak. Ennél keményebb beavatkozás nem várható, és nem is indokolt, a forint árfolyama mindössze 1-1,5 százalékkal gyengült – mondja Németh Dávid.

Kevesebb kamatvágás jöhet idén

Az eddigi előrejelzésekhez képest – esetleg – hamarabb és nagyobbat gyengülő forint azt jelentheti, hogy szűkül a jegybank további kamatcsökkentési lehetősége. Az MNB egy ideje deklaráltan kiemelt figyelmet fordít a pénzpiaci stabilitás fenntartására, s azon belül a forint árfolyamára. Azt hangoztatva, hogy a pandémiás és energiaválság óta az árfolyamgyengülés gyorsabban és erősebben megjelenik az inflációban, mint korábban.

Ha a forint az euróval szemben valóban a 400-410 közötti sávba esne, a jegybank nem tehetné meg, hogy ezzel ne foglalkozzon. Nyílt titok, hogy a jegybank nem szokott direkt devizapiaci intervenciókat végrehajtani, vagyis nem szokott forintot vásárolni azért, hogy a pluszkereslettel erősítse az árfolyamot. Ha az MNB elkezdene interveniálni, ezt a szokását fenn kellene tartania, amihez viszont nincs elég devizatartaléka.

Az MNB monetáris tanácsa legutóbbi kamatdöntő ülése (amelyen 25 bázispontos vágás mellett voksoltak a tagok) után Virág Barnabás alelnök még csak utalni sem volt hajlandó arra, hogy mennyi kamatvágás férhet még bele az idei évbe. A korábbi iránymutatás alapján az idei évre – a mostanit követően – még egy kamatcsökkentés lett volna benne a pakliban. Ezt Virág nem ismételte meg, azt hangsúlyozta, hogy a tanács minden hónapban a 0 és a 25 bázispontos csökkentés között választ majd. (Ebbe elvi szinten akár további három 25 bázispontos kamatcsökkentés is beleférne, aminek eredményeképp 5,75 százalék lenne év végére az alapkamat.)

Az MNB mozgásterét az is korlátozza, hogy Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke még az iráni támadás előtt hűtötte a kedélyeket az amerikai jegybank további kamatcsökkentéseit illetően. (Épp a Fed kamatvágása volt az egyik tényező, ami miatt az MNB a kamatvágás mellett döntött szeptember végén.)

Varga Mihály aggódhat

A korábban vártnál – esetleg – előrébb tolódott forintgyengülés miatt erősen fájhat a feje Varga Mihály pénzügyminiszternek, illetve valamivel kevésbé Kurali Zoltánnak, az Államadósság Kezelő Központ vezetőjének.

Az alaptörvénybe égetett adósságszabály alapján a GDP arányos államadósságnak minden évben csökkennie kell, még ha csak minimálisan (legalább 0,1 százalékponttal) is. Nem mellesleg az adósság csökkentése elvárás az uniós túlzottdeficit-eljárás alatt, és ami fontosabb, ezt várják a nagy nemzetközi hitelminősítők, amelyeknél Magyarországot csak egy-két lépés választja el a bóvli (befektetésre nem ajánlott) kategóriától.

Jelen állás szerint erősen kérdéses, hogy az adósságszabályt az idei évben sikerül-e teljesíteni. Az államadósság mértéke 2023 végén 73,5 százalékon zárt – az idei első félév végére 76,1 százalékra emelkedett.

A Költségvetési Tanács féléves jelentése szerint az adósságszabálynak való megfeleléshez a kormánynak mindenképpen tartania kell az idei évre meghatározott – mármint felemelt – 4,5 GDP-százalékos hiánycélt.

Ezzel kapcsolatban kockázat, hogy a jegybank friss Inflációs jelentésének előrejelzése szerint a GDP 1-1,8 százalékkal nőhet idén. Ez alatta van még a közelmúltbeli kormányzati előrejelzéseknek is, és – különösen, ha a növekedés végül a sáv pesszimistább végéhez lesz közelebb – azt jelenti, hogy a vártnál kisebb értékű GDP-be kell beleférnie az államadósság-állományának.

További kockázat – és itt válik fontossá a forint árfolyama –, hogy az államadósság közel 30 százaléka devizaadósság. Ha a forint gyengül, akkor ez az adósság forintban számolva nagyobb. A Költségvetési Tanács jelentése szerint

2023 végéhez képest 2024 első félévének végére 504,1 milliárd forinttal nőtt a forintban számolt államadósság az árfolyamhatás miatt.

Emlékeztetőül: 2023 végén az euró-forint árfolyam 380 körül mozgott. Nem mindegy, hogy ehhez képest idén év végén 395-ös, 403-as vagy 409-es árfolyamon kell átszámolni az euróadósságot. (Természetesen ugyanez igaz az egyéb devizákra.)