Egyre jobban kihasználja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az automatizáció adta lehetőségeket – többek között ezt olvasták ki az EY szakértői a NAV 2023-as évkönyvéből.

Ahhoz egyre kevesebb az erőforrás, hogy a revizorok mindenhova eljussanak, és amúgy sem érdemes azt a rendszert fenntartani, hogy cégek tömegéhez kimennek, majd elnagyoltan próbálják átnézni rövid idő alatt öt-hat év számlázási gyakorlatát. Sokkal jobbnak tűnik most már gépi munkát használni ehelyett, így keresni a szokatlan jelenségeket és kockázatokat – mondta a HVG-nek Rákosa Melinda és Bajusz Dániel, az EY adótanácsadással és adóperekkel foglalkozó szakértője.

Hogy ez működik, azt az is mutatja, hogy a behajtási bevételek egyetlen év alatt 24 százalékkal nőttek, és sokkal több végrehajtás is történt, közben pedig fizetési tájékoztatóból és felszólításból is többet küldtek ki. Ez annak köszönhető, hogy jelentős mértében automatizálták a tartozásmegállapítást, valamint a belső követeléskezelési és végrehajtási feladatellátást. Akár úgy tud a NAV egy végrehajtást elindítani, hogy nem kell ügyintézői beavatkozás, vagy csak minimális mértékben.

A revizori munkában a változás főleg az előző évtized adataival összehasonlítva feltűnő: 2011-ben még 75 ezer adóellenőrzést folytattak, 2023-ban már csak 8700-at. De az EY szakértői szerint nem a mostani szám alacsony, hanem a régi volt túl magas. A NAV 2016 óta törekszik célzottabb ellenőrzésekre. Most annál a néhány ezer cégnél, amely elég nagy adózónak számít, de azért nem az ország legnagyobb vállalatai közé tartozik, kevesebbszer vannak kint a revizorok, de ha valami olyan adózási elszámolást hajtanak végre, ami a korábbi számokból vagy az iparágból nem következik, akkor gyorsabban érnek oda.

Mit tehet a cégvezető, ha megjelennek a NAV-osok?

Az önmagában nem nagy baj, ha a NAV ellenőrzést indít. Egy kisebb vagy közepes méretű cégnél akkor lehet ellenőrzés, ha valami szokatlan történik. Ehhez még csak a csalás gyanúja sem kell: ilyen lehet az, ha jelentősen változik a szállítói vagy a vevői kör, ha új tevékenységet jegyeztek be, vagy könyvelőt váltanak. Amennyiben pedig nagy összegű visszaigényelhető adó kerül a bevallásba, akkor automatikusan vizsgálat indul – hogy ez a „nagy összeg” pontosan mennyit jelent, az titkosított adat, ennek értéke vármegyénként és adózói körönként eltérő.

Akkor pedig pláne nem kell megijedni, ha úgynevezett támogató eljárást indít a NAV. Ez akkor szokott megtörténni, ha az adóhivatal lát valamilyen tömeges hibalehetőséget, 2023-ban például a más adózási formára áttért egykori katásoknál indítottak ilyen eljárást. Ilyen esetben a legfontosabb az, hogy az adózónak csinálnia kell valamit, ne csak tegye el a NAV levelét azzal a felkiáltással, hogy ő úgyis mindent jól könyvelt le.

Ilyen támogató eljárásba terelhetik az ügyet akkor is, ha más vizsgálatnál talál valamilyen típushibát az adóhatóság. Ekkor „nem a Merkur bevetési egység töri rá az ajtót a cégvezetőre”, nem a büntetés a cél, hanem szólnak a cégnek, hogy vizsgálják meg, minden rendben van-e, mert mindenkinek jobb az önellenőrzés.

Szintén az önellenőrzést érdemes választani akkor, ha az ember felfedezi, hogy valamit elrontott, de a NAV még nem lépett. Amikor maga az adózó tárja fel a hibát, a késedelmi pótlékhoz képest alacsonyabb összegű önellenőrzési pótlékot kell csupán megfizetnie, adóbírság egyáltalán nincs és még ennek az önellenőrzési pótléknak is lehet kérni a mérséklését méltányossági helyzetben. Ha már elindult az ellenőrzés, akkor ez a lehetősége nincs meg az embernek. Ennek ellenére lehet azzal próbálkozni, hogy az adózó önként viszi a témát a revizornak – vagyis önfeltárást jelent be –, ilyenkor ez ugyan nem kőbe vésett szabály, de az adóhatósági és bírói gyakorlat általában az, hogy a bírság kiszabásánál ezt fokozottan veszik figyelembe, jó esetben akár nullára is levihetik a bírságot, csak a késedelmi pótlékot kell megfizetni.

A beszállítók vizsgálata mindenesetre nagyon fontos, mert az több, mint kellemetlen, ha egy vállalat belekeveredik egy fiktív számlás láncolatba akár úgy is, hogy épp nála nem történik semmilyen adócsalás. És persze ugyanúgy nagyon oda kell figyelni arra, hogy a könyvelő megbízható legyen. Mint a szakértők elmondták, sok olyan ellenőrzést láttak, ahol azért nem volt rendben valami az adóbevallással, mert a könyvelő „pocsékul végezte a munkáját”, ráadásul azt nem szokták elfogadni, ha egy cég erre hivatkozva kér méltányosságot.

És alapvetés az is, hogy ha valaki nem szeretne magyarázkodni a NAV-nak, akkor figyeljen a bevallási és a fizetési fegyelemre, ne legyen a számláján tartozás, ha pedig likviditási gondja van, akkor készítsen cash flow tervet. Segít az is, hogy ha az ember nem biztos egy ügylet adózásában, akkor kérjen állásfoglalást akár szakértőtől, akár közvetlenül a NAV-tól. Ha bonyolultabb az ügy, akkor már ezt az állásfoglalási kérést is érdemes egy könyvelővel, adótanácsadóval megfogalmaztatni.

Ha büntetést kaptunk, van-e értelme a NAV-val perre menni?

Érdemes ismerni a hatósági gyakorlatot, a NAV pernyertességi aránya ugyanis nagy és egyre nő, de nem teljesen esélytelen perre menni. A NAV Fellebbviteli Igazgatósága csak az esetek 11,8 százalékában adott igazat az adózóknak az elmúlt évben, ami nagyon kevés, de jobbak az esélyek, ha egy számára kedvezőtlen adóhatósági döntés után az ember a bíróságon folytatja a vitát. 2023-ban a törvényszékek az esetek 16,7 százalékában ítéltek az adózók javára, ezt követően a Kúria pedig az ügyek 25,5 százalékában változtatta meg vagy helyezte hatályon kívül az adóhatóság döntését.

A nagyobb pénzt megmozgató ügyek közül többet nyernek meg azok, akik a NAV döntését vitatják. Ezek a kifinomult, bonyolult ügyek: egy nagy multinacionális cég nem csal áfát, de adót optimalizál és tervez, ami egyáltalán nem biztos, hogy a bíróság szerint jogellenes. Bonyolult jogviták folynak, sok minden múlik a jogértelmezésen, a NAV is „próbálja kitaposni a jogalkalmazási gyakorlatot a bíróságtól” – magyarázták a szakértők.

NAV-határozatot általában négy okból szoktak hatályon kívül helyezni:

• ha a magyar szabályozás az EU-jogba ütközik,
• ha bizonyítási anomália van, és a bíróság például szakértőt rendel ki, aki igazat ad a felperesnek,
• ha az eljárási szabályokat nem tartja be a NAV és ez olyan súlyos, hogy kihat az ügy érdemére,
• vagy a klasszikus eset, amikor a bíróság szerint tévesen értelmezi a NAV a jogszabályt (például nagyon nem mindegy, hogy felújításnak vagy karbantartásnak minősül egy beruházás, a karbantartás ugyanis elszámolható költségként, vagy az sem egyértelmű mindig, hogy melyik adónemben mi minősül elszámolható behajthatatlan követelésnek – ez jogértelmezési kérdés, semmi köze az adókijátszáshoz).

A következő időszak egyik leggyakoribb kérdése az lehet a szakértők szerint, hogy energiahatékonysági támogatás adókedvezményét ki veheti igénybe. Erről most kezdenek komoly viták kialakulni, rengetegen igényelték, miközben nagyon bonyolult a szabályozás, sok az értelmezési probléma, a NAV pedig rendkívül szigorúan értelmezi a jogszabályokat, ez az adózóknak utólag, úgy, hogy már érvényesítették az adókedvezményt, megdöbbentő tud lenni. Az EY szakértői azt mondták, a saját ügyfeleiknél már látszik ez a probléma, évekig eltart, amíg ez a bírósági joggyakorlatban kikristályosodik. Addig is marad a tanács: aki energiahatékonysági adókedvezményt kíván igénybe venni, az legyen nagyon körültekintő, szakértő segítségét mindenképpen vegye igénybe.

Az Adózóna „Adóellenőrzésről érthetően” című webináriumának videófelvételét ITT rendelheti meg.