2023 decemberében egészen rendkívüli dolgok történhettek a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán. Két cég – a Donor Zrt. és a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt. – ugyanis példátlan tőkeemelés bejegyzését kérte. A Donor 4,5 a Brasil pedig közel 5,1 ezer milliárd forintos (!) jegyzett tőkét jelentett be a cégnyilvántartás felé, amelyeket 2024 januárjában gond nélkül be is jegyeztek. A 2023-as eredménykimutatásban pedig papíron a két cég eszközei még ennél is magasabb értéket értek el, összesen közel 13,5 ezer milliárd forintot.

A vállalkozások részvényese és egyedüli vezető tisztségviselője egy máltai lakcímen nyilvántartott rejtélyes magyar vállalkozó, T. János György. A HVG-nek a tőkeemelések januári bejegyzését követően sikerült felvennie a kapcsolatot T. Jánossal, azonban számos tisztázatlan körülmény miatt a szerkesztőség végül úgy döntött, hogy ez az ügy legfeljebb a cégbíróság vagy egyéb hatóságok vizsgálatára érdemes, cikk így akkor nem született belőle. Lapunk korábbi megkeresésére T. úgy nyilatkozott, hogy mindkét zrt. cégjegyzék szerinti törzstőkeemelése, egy-egy a brazil állammal szembeni követelés (kötvények) értékével került jegyzésre. Azt állította, hogy egy brazíliai ingatlanügylet során jutott az államkötvényekhez egy idős embertől.

Az ügy kirobbanását követően az RTL-hez az érintett környezetéből eljutott ugyanakkor egy olyan dokumentumcsomag, amely az iratokon szereplő információk szerint azt igazolja, hogy T. János György valóban rendelkezik egy forintban ezermilliárdokat érő 2036-os lejáratú brazil államkötvénnyel. Az iratok szerint az értékpapír egy nemzeti kincstárjegy (LTN – letra do tesouro nacional), amit 1973-ban bocsátották ki. Akkor Brazíliában még a cruzeiro volt a hivatalos pénznem, így a kötvény értékét is ebben devizában határozták meg: a névérték 10 milliárd cruzeiro volt.

Az iratokat a G7.hu több mint fél tucat hazai pénzügyi szakembernek mutatta meg, beszéltek Brazíliát kutató szakemberekkel és további kötvénypiaci szakértőkkel, illetve kérték az illetékes brazil hatóságok állásfoglalását is. Ezek alapján pedig biztosra vehető, hogy az ezermilliárdokat érő kötvény és az annak valódiságát igazoló dokumentumok hamisak – írta a portál.

A hamis állampapírok jelentős részben attól a bűnbandától eredeztethetőek, amelyet a 2010-es évek közepén buktattak le a brazil nyomozók a Szélrózsa műveletben. A bűnszervezet egy adóellenőrzés során került a hatóságok látáskörébe, ezt követően indult nyomozás az ügyükben.

A G7.hu megkereste T. János Györgyöt is, miszerint honnan származnak a nevével ellátott iratok, és tudott-e róla, hogy korábban történtek visszaélések hasonló értékpapírokkal. A vállalkozó azt írta, hogy cégeit vizsgálja az adóhatóság, és a vizsgálat lezárásáig nem szeretne senkinek nyilatkozni.