Az inflációkövető Prémium Állampapír Plusznak hála rengeteg kamatot fizet az állam az állampapírok után, ilyen befektetése viszont többnyire a gazdagabb háztartásoknak van, miközben a családok harmadának nincs semmilyen félretett pénze.
A hazai háztartások kétharmada rendelkezik pénzügyi megtakarítással, egyharmadnak viszont nincs semmilyen félretett pénze – ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, a lakossági megtakarítások alakulásával foglalkozó elemzéséből.
Állampapírban a háztartások 16 százalékának van megtakarítása, többnyire azoknak, akiknek egyébként is több megtakarítása van. A 10 millió forint feletti megtakarítással rendelkezőknek a harmada tart pénzt állampapírban, míg azok között, akiknek kevesebb, mint 3 millió forint félretett pénze van, mindössze 10 százalék körüli ez az arány. Az MNB elemzése arról is ír, hogy a rekordmagas infláció után ismét nőni kezdett a háztartások megtakarításainak reálértéke, amely jelenleg körübelül a 2021 közepi szinten áll.
Az állam 2024-ben a GDP 2,1 százalékának megfelelő kamatot fizet a lakosság részére az állampapírok után, többet, mint korábban valaha. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a lakossági megtakarítások jelentős része az inflációkövető Prémium Állampapír Pluszban (PMÁP) lett elhelyezve, másrészt meg persze annak, hogy a GDP is kedvezőtlenül alakult, így értelemszerűen magasabb lesz a GDP-arányos adat. Az infláció csökkenésévével várhatóan a PMÁP kamatkifizetései is csökkennek majd a jegybank számításai szerint.
A kamatkifizetéseket az MNB által megkérdezettek 47 százaléka újra állampapírba fektetné, 36 százalék kiadásait fedezné belőle, 13 százalékuk pedig más pénzügyi eszközben helyezné el. A hitelfelvételi szándék csökkent a háztartások körében, fogyasztási célú hitelt viszont többen terveznek felvenni az elkövetkezendő egy évben, mint az elmúlt hónapokban.https://hvg.hu/cimke/hitel
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.