Felülírhatja a hozamvadászatot a forint árfolyama körüli bizonytalanság, amikor az eddigi állampapíros befektetők döntenek: forintban vagy devizában takarékoskodjanak-e tovább.
Az állampapírvagyon jelentős része egy szűk kör kezében van, ők viszont jó eséllyel új befektetés után nézhetnek, ha gyengül a forint az euróval szemben.
A Babakötvény hozama az inflációt követi kamatprémiummal, így most 20 százalék fölötti hozamot fizet.
Érkeznek az állampapírok utáni kifizetések, ez pedig láthatóan egyre jobban foglalkoztatja az embereket.
Az „őrület”, ahogy Nagy Márton gazdasági csúcsminiszter nevesítette a lakossági állampapír piacon kialakult helyzetet, nem az 1000 milliárd forint feletti kamatfizetésről szól (ez teljesíthető), hanem sokkal inkább arról, hogy a befektetők most az állampapírban tartott pénz jövőjéről (is) döntenek. Nem kisebb a tét, mint a teljes magyar államadósság 10%-a, ami kevesebb, mint 3 hónap alatt megmozdulhat. A kihívás nem kicsi, de kezelhető. Az alternatívák között azonban eddig egy érdemi lehetőség nem merült fel: egy új konstrukcióra lenne szükség a lakossági állampapír kínálatban, mely szemben a PMÁP-pal ténylegesen, valós időben, inflációhoz igazítja a kamatfizetést.
Az első negyedévben lejáró lakossági állampapírok kamata nagyot zuhan, így sokan gondolhatják úgy, hogy a nagy kamateső után érdemes másba tenni a pénzüket. A befektetési szolgáltatók nagy lehetőség előtt állnak.
Új poszt jön létre a Magyar Államkincstárnál, a szervezetnek a jövőben általános elnökhelyettese is lesz.
Hét százalék fölé emelkedik az egyik lakossági állampapír kamata – szúrta ki a Bankmonitor.
Jócskán megcsappant a lakossági állampírok vonzereje 2024 év utolsó harmadában, így a tervezetthez képest százmilliárdokkal kevesebbet vásároltak belőlük tavaly az emberek – számolta ki az Azénpénzem.hu.
A lakossági állampapírok hozamfizetése valójában nagyon Rossz Hír, hiszen az Európa-bajnok infláció áll mögötte. Viszont ha az állam nem fizetné a hozamot, az csődeseménynek számítana. És az is Rossz Hír, hogy Orbán Viktor a jelek szerint nem ismeri az Alaptörvényt.
A Bankmonitor nem reprezentatív felmérését kitöltő több mint 500 fő válaszai alapján az inflációkövető állampapírral rendelkezők közel 75 százaléka tervezi befektetésének visszaváltását. Az érintettek egy része másfajta állampapírt választana, de még így is nagyságrendileg 2700 milliárd forint áramolhat ki a kincstárból.
A mostanában lejáró államkötvények kamata nagyot zuhan, ami sokakat eltántoríthat attól, hogy újra állampapírt vegyenek. Ha így lesz, az megnehezítheti az ország működtetését.