A (kész)pénz drága mulatság: szó szerint, az érméket és bankjegyeket le kell gyártani, hozni, vinni kell, a bankautomata sincs ingyen és nem is levegővel működik, stb. Éves szinten mindez közel 400 milliárd forintba kerül – mármint került 2019-ben, arra az évre vonatkozik ugyanis a jegybank legfrissebb felmérése és elemzése. Mivel azóta a forgalomban lévő pénz mennyisége nőtt, és minden kapcsolódó szolgáltatás drágább lett, a pénzhasználat társadalmi költsége is magasabb. Az egyéb fizetési módok költsége jóval alacsonyabb.

Nem mellesleg a készpénz a korrupció melegágya, hiszen az elektronikus tranzakciókkal ellentétben a gazdát cserélő bankók útját lehetetlen követni.

Logikusnak tűnik, hogy amennyiben minden feltétel adott, érdemes sutba vágni a készpénzt. Ez eddig mégsem történt meg, bár a trendek egyértelműen ebbe az irányba mutatnak.

A készpénzmentesség elleni érvek meglehetősen univerzálisak, különösen, ami a régiót illeti. Akadnak olyan emberek, akik egész egyszerűen ragaszkodnak a fizikai pénzhez. Másoknak – nem tökéletesen alaptalan – adatvédelmi aggályaik vannak az elektronikus fizetések követhetősége miatt. Megint másoknak kimondottan érdekük, hogy egyes fizetési műveleteiket ne lehessen nyomon követni.

A legnagyobb, valóban reális akadály, hogy széles társadalmi csoportok nem, vagy csak korlátozottan férnek hozzá az elektronikus fizetési megoldásokhoz, illetve egyáltalán a fejlettebb banki szolgáltatásokhoz.

Különösen az idősebb korosztályok tagjai közül sokak nem rendelkeznek megfelelő informatikai tudással, illetve a banki szolgáltatások területi lefedettsége is hagy maga után kívánnivalókat.

Egész jó a helyzet

Magyarország tulajdonképpen meglehetősen jól áll az elektronikus fizetési megoldások arányát, illetve az elektronikus fizetés terjedését illetően. A fizetési értékhez viszonyított részarány 2020 óta meghaladja az uniós átlagot, 2023-ban 47 százalékos volt – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Fizetési rendszer jelentéséből. Szintén 2020 óta az elektronikus pénzforgalom éves értékének növekedése meghaladja a GDP-növekedést, 2022-ben jelentős kiugrás volt.

Az elmúlt években elsősorban a kártyás forgalom bővülése okozta a növekedést, de a jegybank szerint a következő években már az azonnali fizetés is hatással lehet erre. A – hazai és nemzetközi – várakozás szerint az, hogy a banki utalások lényegében azonnal teljesülnek, idővel össze fogja mosni a kártyás fizetéseket és az utalásokat, hiszen a felhasználók szempontjából praktikusan mellékes lesz, hogy az adott tranzakció (például egy vásárlás esetében) kártyás fizetéssel vagy utalással teljesül. Ehhez persze szükség van az azonnali fizetés kiegészítő szolgáltatásainak (elsősorban a fizetési kérelem) széles körű elterjedésére.

A digitalizáció tekintetében különösen örvendetes, hogy egyre többen használnak mobiltárcás szolgáltatásokat. A mobiltárcában regisztrált kártyák aránya 2023-ban már 23 százalékos volt.

Akarjuk is, meg nem is

A hazai szabályozás meglehetősen kétarcú. Egyrészt erősen támogatja az elektronikus megoldások terjedését. Ide sorolható, hogy minden online kassza használatára kötelezett kereskedő köteles elektronikus fizetési lehetőséget biztosítani. Mivel a lehetőség – elvileg – minden kereskedőnél adott, – elvileg – bárki képes lehet akár készpénzmentesen élni. A gyakorlatban azért ez nem működik tökéletesen, de tagadhatatlanul sokkal jobb a helyzet, mint más országokban.

Magyarországon ráadásul kötelezően vezették be az azonnali fizetést. Igaz, a fizetési kérelem fogadását a bankoknak nem volt kötelező bevezetniük – csak idén áprilistól. A fizetési kérelem teljes körű elfogadása nagy lökést adhat az azonnali fizetéseknek, hiszen mondjuk a közüzemi szolgáltatók egyszerűen küldhetnek egy kérelmet az ügyfelüknek, amit annak csak jóvá kell hagynia, és már ki is fizette a számlát. A fizetési kérelem QR-kód formájában is érkezhet, ami a webshopos, sőt akár a fizikai bolti vásárlásoknál is lehetővé teszi az azonnali fizetés használatát.

A másik oldalon az elektronikus fizetési megoldások terjedését hátráltatja, hogy a jogalkotó minden lakossági ügyfél számára ingyenes készpénzfelvételi lehetőség biztosítására kötelezi a bankokat, havonta legfeljebb két alkalommal, alkalmanként legfeljebb 150 ezer forint összegig. Ezt a lehetőséget ráadásul bővítik, amennyiben 2025. január 1-től már a postákon is elérhető lesz az opció. Miközben a kormány az elektronikus tranzakciókat vaskos illetékekkel terheli – utóbbiakat ráadásul a költségvetési bevételek növelése érdekében emelték.

Orbán és az ő pénzkötege

A magyar társadalomban – vagy legalábbis egy nem elhanyagolható részében – erős kötődés él a készpénz iránt, amit jól jelez, hogy még az internetes vásárlások esetében is az esetek harmadában a fizetés készpénzes utánvéttel történik. A trend viszont javul, 2019-ben még az online vásárlások majdnem felét fizették készpénzes utánvéttel. Az elektronikus fizetés térnyerését támogatja, hogy egyre nő a csomagautomaták részesedése a kiszállításokban (a gépek nem fogadnak el készpénzt), illetve egyre népszerűbbek a külföldi (főleg kínai) webshopok.

A politika hozzáállása a kérdéshez vegyes, ahogy azt a szabályozói környezet kettőssége jelzi. Tegyük hozzá: a szabályozás előre mutató része elsősorban a jegybankhoz kötődik, míg a készpénzhasználatot erősítő elemek a kormányhoz és a kormánypárti többségű országgyűléshez.

Ikonikussá vált a 444 fotója Orbán Viktor miniszterelnökről, amint egy köteg készpénzzel megy be egy 9. kerületi házba. Szijjártó Péter miniszter pedig egy 75 ezer forintos cipő megvásárlásából kerekített készpénzperformanszot. A szélsőjobboldali Mi Hazánk még azt is felvetette, hogy bele kellene írni az Alaptörvénybe a készpénzhasználathoz való jogot. Ettől a miniszterelnök nem zárkózott el, azóta a kérdés a jelek szerint elhalt.

Csehországban a vendéglősök igyekeznek keresztbe feküdni

A magyarországihoz hasonló, valamivel jobb a helyzet Csehországban is. A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a cseh tranzakciók 60 százalékát ma már készpénz nélkül hajtják végre – kártyával, mobiltelefonnal, órával stb. A cseh bankkártyaszövetség (SBK) nyilvántartása szerint ez a típusú tranzakció 2018 és 2022 között több mint kétszeresére nőtt.

Kivételt képeznek az éttermek és vendéglők, ahol nem ritka, hogy nem akarnak kártyát elfogadni, mivel a kártyával fizető emberek általában nem adnak borravalót. Itt még csak körülbelül a tranzakciók 45 százaléka történik készpénz nélkül.

Csehországban is folyik vita a készpénz nélküli és készpénzes fizetések közötti különbségről, de nem túl szenvedélyes. Sokkal szenvedélyesebb a vita arról, hogy az embereknek joguk legyen készpénzes fizetéshez. Egy csoport törvényhozó már tavaly óta próbálja jogszabályban szavatolni ezt a jogot, de nem biztos, hogy sikerrel jár, az aktuális centrum-jobboldali kormány ugyanis feleslegesnek tartja.

A készpénzes fizetések joga mellett áll a populista blokk és a szélsőjobb is, de számukra épp annyira nem égető kérdés, mint a szélesebb társadalomban, ahol a készpénz mellett a magánélet védelmét képviselő szószólók érvelnek.

Románia az előző évezredben ragadt

Romániában sokkal rosszabb a helyzet, mint Magyarországon. A banki infrastruktúra gyenge (Romániában körülbelül tízezer ATM-ből csak ezer található vidéki területeken), nem meglepő, hogy a románok inkább a készpénzes fizetéseket részesítik előnyben. Vidéki területeken és közepes méretű városokban a POS-terminállal felszerelt boltok is kisebbségben vannak, így még ha valaki elektronikusan is szeretne fizetni, ez lehetetlen.

Romániában a bankszámla nélküli népesség aránya körülbelül 40 százalék, így olyan országok társaságában van, mint Kenya és Afganisztán. Más szóval majdnem 7 millió román „láthatatlan” a bankok számára.

A Világbank adatai szerint a romániai alkalmazottak negyede még mindig „borítékban” kapja a fizetését. A románok csaknem fele (47 százaléka) készpénzzel fizeti a közüzemi számláit is.

Amikor megkérdezik, miért részesítik előnyben a készpénzes fizetéseket a bankszámlák megnyitása helyett, a románok azt mondják, hogy a bank túl messze van tőlük (10 százalék), nincs elég pénzük (14 százalék), a banki szolgáltatások túl drágák (33 százalék) vagy nem bíznak a bankokban (34 százalék).

A készpénzes tranzakciók iránti étvágy erős marad mind az egyének, mind a vállalatok körében. Ebben a kontextusban a magas vidéki népesség aránya (amely elsősorban készpénzt használ fizetőeszközként) miatt a Nemzeti Bank hivatalnokai azt javasolják, hogy a digitális fizetési megoldásokra való áttérés fokozatos legyen Romániában, és hogy a bankok tartsanak fenn megfelelő jelenlétet a területen.

Az elöregedő népesség, az IT-készségek hiánya és a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés nagy területi és jövedelmi egyenlőtlenségei miatt a bankoktól elvárható, hogy megfelelő szintű nem digitális banki szolgáltatásokat tartsanak fenn, hogy elkerüljék a pénzügyi kirekesztés kockázatát az gyorsított digitalizáció miatt – zárják a központi bankárok.

Bulgáriában csendes forradalom van, és rengeteg korrupció

A „készpénz még mindig király” Bulgáriában is, bár az elmúlt három évben csendes fizetési forradalom zajlott le az országban. Ez az azonnali bankközi átutalások bevezetéséhez és a fintech szektor növekedéséhez köthető, ami fellendítette az online és mobil fizetéseket.

Egy nő vesz fel készpénzt a bolgár tengerparton található Sozopol városában

AFP / NurPhoto / Artur Widak

Bulgáriában a „készpénz vagy készpénzmentes” dilemma mind fogyasztói, mind politikai dimenzióval bír. A készpénz hajtja a szürke/fekete gazdaságot, a korrupciót és a szervezett bűnözést, és az országban súlyos problémák vannak ezeken a területeken. 2020-ban komoly politikai korrupciós botrány robbant ki Bulgáriában. Akkoriban a szerencsejáték-milliárdos Vaszil Bozskovot nagy összegű adóelkerüléssel vádolta az ügyészség. Ő viszont Vladiszlav Goranov akkori pénzügyminisztert vádolta meg, hogy 30 millió eurót zsarolt ki tőle. Goranov azzal válaszolt, hogy ha Bozskov valóban annyi pénzt hozott volna a pénzügyminisztériumi találkozóikra, az épület kamerái észlelték volna a pénzeszsákokat. Bozskov azonban azt mondta, hogy csak egy szivarral lépett be az épületbe, és a pénzt a kabátzsebébe rejtette, ahol alkalmanként körülbelül 1 millió lejt vitt a miniszternek. A pénz mindig 500 eurós bankjegyekben volt, mert így könnyebb volt elrejteni a ruháiban.

2023 végén a nyilvánosság tanúja volt a Pénzügyminisztérium újabb sikertelen kísérletének, hogy alacsonyabb felső határt szabjon meg a készpénzfizetésekre az országban. Az elmúlt kilenc évben ezt a javaslatot minden alkalommal bojkottálták a képviselők azzal az abszurd érvvel, hogy sok faluban nincs bankfiók. Ugyanakkor

mindenki számára világos, hogy nagyon kevés hétköznapi tranzakció értéke haladja meg az 5 000 levát (egymillió forintot) kis falvakban egy olyan országban, ahol az átlagbér körülbelül 2 300 leva.

Mindeközben Bulgáriának jól fejlett fizetési infrastruktúrája van és viszonylag jó a hozzáférés a banki szolgáltatásokhoz, különösen a mobil bankoláshoz. Kevesebb mint 7 milliós lakosság mellett az országban körülbelül 12,5 millió bankszámla van. A Világbank Global Findex jelentése szerint 2021-ben az országban a 18 év feletti emberek 84 százalékának volt bankszámlája. Tény ugyanakkor, hogy probléma van a bankfiókok és ATM-ek fizikai hozzáférhetőségével a távoli városokban és falvakban.

Ez a cikk a PULSE-projekt határokon átnyúló újságírói együttműködés keretében készült az Európai Bizottság támogatásával. 

Szerzők: Dan Popa, Tsvetelina Sokolova / Mediapool.bg, Petr Jedlička / Denik Referendum, Kovács Gábor / HVG