Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nagyon kevés magyar tesz félre pénzt a nyugdíjas éveire, komoly változás kell ahhoz, hogy húsz év múlva is működhessen még a nyugdíjrendszerünk.
A magyar nyugdíjrendszer most még fenntartható, de változásra van szükség ahhoz, hogy ez húsz év múlva is így legyen – mondta Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a Növekedés.hu-nak.
Méghozzá nem is kis változás kellene. A 4,6 millió most dolgozó magyar közül nagyjából 1,1 millió embernek van valamilyen nyugdíj-kiegészítési szerződése, de legalább az összes foglalkoztatott felének kellene, hogy legyen ilyen. Sőt, optimálisabb az, ha 50-60 százalék között van az arány.
A nonprofit önkéntes nyugdíjpénztáraknak ugyan egymilliónál is több tagjuk van, de közülük 500-600 ezren fizetnek csak be oda rendszeresen. 400-500 ezer nyugdíjbiztosítási szerződés is van az országban, nyugdíj-előtakarékossági számlákat pedig 100 ezernél is kevesebben tartanak. Az igazgató azt is elmondta, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakból a 45 évnél fiatalabbak közel 90 százaléka hiányzik.
A magánnyugdíjpénztárakban mostanra 51 ezren maradtak. Amikor 2010 végén épp az MNB mostani elnöke, Matolcsy György vezényelte le még gazdasági miniszterként ezeknek a közel teljes ellehetetlenítését, az addigi hárommillió emberből 101 ezren nyilatkoztak úgy, hogy az állami nyugdíj mellett megtartják a magánpénztári tagságukat is, felük azóta vagy kilépett, vagy nyugdíjba ment.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
