Az Orbán-kormány az általa háborús akciótervnek nevezett költségvetési kiigazítás részeként a bankok devizaműveleteire devizaátváltási illetéket vetett ki, a tervek alapján ebből évi 160 milliárd forint folyik be a költségvetésbe. Ez azonban arra sarkallhatja a privátbanki ügyfeleket, hogy azok is számlát nyissanak valamelyik külföldi pénzintézetnél, akiknek eddig csak magyar bank vezette a számláit, emellett „a devizabefektetéseken felül elindulhat a pénzek további földrajzi diverzifikálása is – összegezte a szolgáltatóktól szerzett beszámolóiból tapasztalatait Karagich István, a Blochamps Capital privátbanki tanácsadócég ügyvezetője.

A magyar privátbanki és úgynevezett affluens (tehetős) ügyfelek 95 százalékának van devizaszámlája vagy devizában denominált befektetése, mert a portfóliójuk egy részét más országok pénznemében, elsősorban euróban vagy dollárban tartják.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáiban idén májusban kimutatott 1931,5 milliárd forint értékű látra szóló, valamint 327,7 milliárd forintnyi lekötött lakossági devizabetét jelentős része e privátbanki számlákon van. A Blochamps szerint ez a szegmens a teljes befektetési ügyfélvagyonának bő harmadát nem magyar fizetőeszközben tartja, a kormány intézkedése pedig éppen e pénzeket és tranzakciókat sarcolja meg: nemcsak a pénzváltást, hanem a komolyabb konverziós ügyleteket, a swap- és devizaügyleteket is 0,45 százalékos kiegészítő illeték terheli majd.

Mindezek mellett emeli a kormány a bankok által fizetett tranzakciós illeték mértékét is, így az egyéb banki tranzakciós adókból további 100 milliárd forint kerülhet a költségvetésbe, melynek költségvonzatát a legaktívabb pénzügyi befektetői ügyfélréteg nyilván kerülni szeretné majd – fogalmaz a szakértő.

A különadó nyomán tehát a hazai vagyonok egy komoly része kerül majd külföldi számlákra. Bár az európai szinten alacsonynak számító 15 százalékos személyi jövedelemadó és a hasonló mértékű osztalékadó miatt alapvetően ideális Magyarországon az adókörnyezet, az itthoni kamatjellegű bevételek 28 százalékos kamatadó- és szochóterhe eddig sem tette kedvezővé az ilyen jellegű itthoni vagyonosodást.

Ezzel kapcsolatban pedig a korábbi tapasztalatok alapján elmondható, hogy „az ilyen-olyan okok miatt külföldre vándorló összegeknek akkor is csak töredékét sikerült visszahozni Magyarországra, amikor az adott kormányzat jelentős adóamnesztiát hirdetett az intézkedés nyomán visszakerülő pénzekre” – érvel Karagich István.

A szakértő arra is figyelmeztet: a kormányzat célja a fogyasztás élénkítése, ezért nem célszerű az ebből a szempontból kiemelt szerepet játszó legvagyonosabb réteget elbizonytalanítani a magyarországi befektetésekben.