Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Azok után, hogy az Európai Unió büntetővámokat vetett ki a Kínában gyártott elektromos autókra, Peking célzott megtorló intézkedésekkel reagálhat. Végigvesszük, milyen ellenintézkedésekre lehet számítani, és mi lehet ezekkel Kína célja.
Kína várhatóan korlátozott és célzott megtorló intézkedésekkel reagál arra, hogy az Európai Unió szerdán büntetővámokat jelentett be a Kínában gyártott elektromos autók behozatalára. Szakértők szerint szélesebb körű válaszlépésre viszont azért sem kell számítani, mert Peking szeretné elkerülni, hogy egy erőteljesebb megtorlás visszafelé süljön el.
Az európai büntetővámok a versenytorzító kínai állami támogatások kompenzálására a jelenlegi 10 százalékon felül további 17,4 és 38,1 százalék közötti vámokat határoznak meg. Az európai bejelentés nem sokkal azt követően érkezett, hogy Washington 100 százalékos, Törökország pedig 40 százalékos kiegyenlítő vámot vetett ki a Kínában gyártott elektromos autókra.
A légiközlekedés és a mezőgazdaság azon ágazatok közé tartozott, amelyekkel kapcsolatban Peking a brüsszeli döntést megelőzően bizalmasan figyelmeztette az EU-t, hogy a kínai megtorló vámok célkeresztjébe kerülhetnek
– nyilatkozta a Bloombergnek egy ügyet ismerő, névtelenséget kérő személy.
A kínai válasz feltehetően olyan mezőgazdasági termékekre fog összpontosítani, mint a sajt és a sertéshús, illetve valószínűleg érinteni fogja az Európából importált szeszes italokat is, köztük különösen a francia konyakot, hiszen Peking már tavaly ősszel vizsgálatot indított ezek ellen, miután az EU megkezdte az elektromos járművekre vonatkozó dömpingellenes vizsgálatát. A francia konyak már csak azért is kiemelt támadási pont lehet, mert egyrészt Franciaország jelentős mennyiségben exportálja Kínába, másrészt erősen sürgette az ott gyártott e-autók elleni uniós fellépést.
„Kínai vállalatok hivatalos kérelmet nyújtottak be a hatóságokhoz az EU-ból származó sertéshúsimportra vonatkozó dömpingellenes vizsgálat lefolytatására” – írta csütörtökön az állami Global Times. A sertéshúsra és az abból készült termékekre vonatkozó bármilyen korlátozás különösen Spanyolországot érintené érzékenyen, mert a dél-európai ország a legnagyobb uniós beszállító Kínába.
Az állami média emellett azt is jelezte, hogy Peking akár 25 százalékos vámot is kivethet a 2,5 literesnél nagyobb hengerűrtartalmú robbanómotoros autókra azért, hogy a büntetővámjai felülvizsgálatára késztessék az EU-t.
Elemzők hangsúlyozzák viszont, hogy Peking nem azokat az uniós termékeket fogja célba venni, amelyekre egyelőre még szüksége van, azaz várhatóan nem fogja vámmal sújtani például a csúcstechnológiás gépeket, a kiváló minőségű ipari alapanyagokat, a vegyi anyagokat és az orvostechnológiai cikkeket. Éppen ezért – az ilyen irányú kínai fenyegetések ellenére – az sem valószínű, hogy az európai repülőgépgyártó Airbus áldozatul esne a megtorlásnak, annak ellenére sem, hogy Kína nagy összegeket fektetett a Comac C919-es, első kínai tervezésű utasszállító repülőgép gyártásába.
Több szakértők kiemeli azt is, hogy ha Kína agresszív vámokkal válaszol, azzal kereskedelmi háború kirobbanását kockáztatja, azonban Peking kétségbeesetten próbálja ezt elkerülni, különösen gazdasági növekedésének rohamos lassulása miatt.
Mindemellett a kínai vezetők feltehetően azzal is számolnak, hogy bár a kínai ellenválasz rövid távon segíthet elrettenteni a Nyugatot további piacvédelmi lépésektől, a túl erős megtorlás viszont Kínával szembeni további transzatlanti közeledés veszélyével jár. Ez pedig ellentétes Hszi Csin-ping elnök azon törekvéseivel, hogy ösztönözze Európa stratégiai autonómiáját.
Tehát mivel Peking el akarja kerülni a vámháborút, miközben továbbra is lehetővé teszi, hogy elektromos járművei beléphessenek az európai piacra, a túlreagálás mindkét célt veszélyeztetné. Ezért a megtorló lépéseket várhatóan úgy kalibrálják majd, hogy azok csak bizonyos EU-tagokat vagy akár bizonyos körzeteket célozzanak meg a nyomásgyakorlás érdekében, úgy, hogy azzal az uniós országokat egymás ellen hangolják. A most bejelentett büntetővámok pedig azért sem fogják elvenni a kínai autógyártók kedvét az európai terjeszkedéstől, mert például a Rhodium Group, a kínai piacra szakosodott tanácsadó cég szerint akár 50 százaléknál is magasabb vám kellene ahhoz, hogy az olyan óriások, mint a BYD, ne élvezzenek versenyelőnyt. Ezért aztán kár lenne a túlzott reakció.
A büntetővámok kivetése ugyanakkor Kína részéről azt a törekvést mindenképpen erősítheti, hogy az unión belülre hozzák gyáraikat. Azért is fontos például a BYD-nek a magyarországi gyár, mert az unióban gyártott autók nem kínai importnak számítanak, így pedig nem vonatkozik rájuk a büntetővám. Fontos kiemelni azonban, hogy az unió belső piacán létesítendő üzemeknél is vizsgálni kívánják az anyacégek állami támogatását, ez pedig az akkumulátorgyárakat is érintené. A kínai akkumulátoripari cégek jelentős magyarországi beruházásai miatt ez hatalmas pofon lenne az Orbán-kormány akkumulátor-nagyhalami álmainak is.
A több szakértők is úgy látja viszont, hogy bár Kína szeretné elkerülni a kereskedelmi háborút, Hszi Csin-ping azonban a büntetővámok mostani bevezetését egy olyan harc kezdetének tekintheti, amelyet így vagy úgy mindenképp meg kell nyernie, mivel a zöld technológia jelenleg azon kevés ágazatok egyike, amelyekben Kína gazdasága a Nyugaténál gyorsabban növekszik.
Peking alaposan megtervezte a zöld exportoffenzívát nem sokkal azután, hogy Párizsban a világ országai elfogadták a globális klímavédelmi programot. A kínaiak tudatosan, jelentős állami támogatásokkal futtatták fel a zöld termékek: a napelemek, szélturbinák, akkumulátorok és elektromos járművek gyártását. Az európai napelempiacot le is tarolták, mert ár/érték arány tekintetében az európai cégek nem voltak versenyképesek.
Az uniós aggodalmakat fokozza, hogy mára Kína adja a globális akkumulátorgyártás 60 százalékát, ami azt is jelenti, hogy emiatt kvázi monopolhelyzetbe kerülhetnek az elektromos járművek piacán is. Nem véletlen tehát, hogy főként francia lobbisták már régen harcolnak azért az EU-ban, hogy a kínai akkumulátoripari cégeknél is induljon szubvenciós vizsgálat.
Ezeket a szempontokat mérlegelhette tehát Peking, mielőtt a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője egy csütörtöki sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az EU legutóbbi intézkedései sértik a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályait, és Kína a WTO-n keresztül folyamodhat jogorvoslatért.
Addig azonban a két fél kétoldalúan is tárgyalhat. Az új vámok bejelentése után az EU közölte, hogy felvette a kapcsolatot a kínai hatóságokkal, „hogy megvitassák ezeket a megállapításokat, és megvizsgálják a problémák megoldásának lehetséges módjait”.
A kereskedelmi alkunak pedig végső soron talán része lehet az is, hogy Kína vegye erősebben figyelembe az Oroszországgal szembeni nyugati szempontokat, és gyakoroljon nagyobb nyomást orosz partnerére. Ez utóbbinak a G7-országok erőteljes szankciókkal is hangsúlyt adtak, melyről az alábbi cikkünkben olvashat részletesen:
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
