Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az Európai Parlamentben a jobboldali populisták általában a többséggel szemben szavaznak, de több kérdésben is megosztottak – derül ki a Deutsche Welle adatelemzéséből. Mi várható a következő parlamenti ciklusban, amelynek a jobboldali konzervatívok és radikálisok a felmérések szerint nagyobb létszámmal futhatnak neki, miközben az európai frakcióik is jelentősen átalakulhatnak? A kérdés abból a szempontból is jelentős, hogy hová ülnek be a Fidesz képviselői.
A legtöbb közvélemény-kutatás szerint a június 9-i európai parlamenti választások a jobboldali konzervatív, helyenként szélsőjobboldali, populista európai pártcsaládok, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), valamint az Identitás és Demokrácia (ID) megerősödését hozhatják. Az előrejelzések szerint a 720 képviselői hely 21-24 százalékát szerezhetik meg az újonnan alakuló parlamentben, 3-6 százalékkal többet, mint öt évvel ezelőtt összesen.
A felmérések azt mutatják, hogy a két legnagyobb frakció, a kereszténydemokrata gyökerű, jobbközép Európai Néppárt és a szociáldemokrata irányultságú Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) mérete nagyjából megmarad. A liberálisok és a zöldek viszont valószínűleg veszteségekkel számolhatnak.
Meloni és Le Pen közeledése
Az egyik legfontosabb változás a politikai térképen az lehet, hogy a jobboldali konzervatív és jobboldali radikális pártokat tömörítő két frakció egyesülhet, létrehozva a második legnagyobb képviselőcsoportot a választások után. Vagyis megvalósulhat a Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pártja, az Olasz Testvérek (Fratelli d’Italia) dominálta ECR és a tőle jobbra álló Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National) által fémjelzett ID összefogása.
Míg az ECR-rel együttműködnek az Európai Parlament képviselőcsoportjai, az ID-t eddig igyekeztek elszigetelni. A pártszövetség így segítené Marine Le Pen pártjának, az európai parlamenti választásokat feltehetően magabiztosan megnyerő Nemzeti Tömörülésnek, valamint a frakció más pártjainak nemzetközi elfogadottságát. Az együttműködést előkészítendő az ID képviselőcsoportja két héttel a választások előtt kirúgta soraiból a részben szélsőjobboldali német Alternatíva Németországért Pártot (AfD), mondván, rontotta a többi párt megítélését, főként túlzott szélsőségessége és folyamatos provokációi miatt. Az utolsó csepp a pohárban állítólag az volt, ahogy az AfD-vezér Maximilian Krah relativizálta a náci SS bűneit.
Meloni célja az EP-ben az lehet, hogy az odahaza általa vezetett politikai koalíció modellül szolgáljon az európai politizálásban is. Olaszországban a jobboldali populisták (Olasz Testvérek), a szélsőjobboldaliak (a Matteo Salvini vezette Liga) és a kereszténydemokraták (a Silvio Berlusconi alapította Forza Italia) stabil politikai szövetséget alkotnak. Az olasz miniszterelnök szerint itt az ideje véget vetni a kereszténydemokraták, szociáldemokraták és liberálisok „természetellenes koalíciójának” az Európai Parlamentben.
A fúziót ugyanakkor számtalan vélemény- és politikai érdekkülönbség nehezíti, amelyek miatt egyesek szerint elképzelhetetlen a „populista internacionálé”. Egy ilyen pont az ECR-be igyekvő Fidesz megítélése is, amely szétrobbanthatja a frakciót. Az Európai Néppárttal, illetve az európai jobbközép pártokkal együttműködésre törekvő Meloni számára Orbán állandó provokációi nagyon kellemetlenek, és több ECR-tag is kifejezte: ha a Fidesz érkezik, ők távoznak.
Hogyan szavaztak eddig a szélsőjobboldali EP-képviselők?
Azzal kapcsolatban, mennyire passzol össze a két populista képviselőcsoport, a DW adatelemző csapata megvizsgálta, hogyan voksoltak az ECR és az ID képviselői az elmúlt parlamenti ciklusban a legfontosabb európai kérdésekben: Oroszország Ukrajna elleni háborújának, a migrációnak és az éghajlatvédelemnek az ügyében. Kiderült, hogy bár több kérdésben az Európai Parlament többségével ellentétesen döntöttek, sem a frakciók, sem a képviselőcsoporton belüli politikusok nem szavaztak mindig azonosan egymással. A nézetkülönbségek kiváltképp az Oroszországhoz való viszonyuk, valamint Ukrajna orosz invázióval szembeni támogatásuk kapcsán szembetűnőek.
2022-ben mindkét jobboldali frakció elítélte ugyan az ukrajnai orosz offenzívát, de míg az ECR pártolja Ukrajna támogatását és felfegyverzését, addig az ID elutasítja azt. Mindkét csoport azt képviseli, hogy az EU-ba irányuló ukrán mezőgazdasági exportot korlátozni kell, mivel az szerintük hátrányos helyzetbe hozza az uniós gazdákat, az EP többsége ezzel szemben a mezőgazdasági export liberalizálása mellett kardoskodik.
Amikor az Ukrajnával szembeni kereskedelmi politika jön szóba, akkor ezeknél a pártcsaládoknál a gazdák állítólagos érdekei játszanak fő szerepet. A lengyel nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság Párt (PiS), amely az ECR tagja, az Ukrajnával szembeni mezőgazdasági korlátozások enyhítése ellen szavazott, miközben egyébként Ukrajna egyik leglelkesebb támogatója. Hollandiában, Belgiumban és Ausztriában a jobboldali populisták megosztottak. Olaszországban az ID-hez tartozó szélsőjobboldali Liga és az Olasz Testvérek is Ukrajna mellett voksol.
Az ECR-frakció támogatja Ukrajna uniós csatlakozását is, ahogyan az Európai Parlament többsége is, az ID egyre inkább jobbra sodródó képviselőcsoportja azonban elutasítja. Egyben mindkét jobboldali csoport egyetért: a bővítés nem járhat együtt az EU-n belüli nagyobb integrációval.
Egységes elutasító álláspont a migráció kérdésében
Amennyire megosztottak Ukrajnával kapcsolatban, annyira egységesek migrációs politikájukban a jobboldali populista és radikális jobboldali pártokat tömörítő EP-frakciók. Mindkét csoport konzekvensen elutasítja az európai migrációs reformcsomagot, amelyet az Európai Parlament megszavazott, és a jelenleginél lényegesen szigorúbb intézkedéseket forszíroz, beleértve a határok teljes lezárását és az európai menedékjog megszüntetését.
Az egyetlen ügy ebben a témakörben, amelyet mindkét frakció támogatott és megszavazott, az az úgynevezett EURODAC-rendelet volt, amely az unió területére belépő migránsok és menedékkérők nyilvántartására szolgáló egységes adatbázis bevezetéséről rendelkezik.
A környezetvédelmi politika és az éghajlatvédelem témájában mindkét képviselőcsoport tagjai többé-kevésbé megegyezően szavaztak. A szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítását célzó intézkedéseket többnyire elutasították, annak ellenére, hogy a parlament többsége támogatta azokat. Az ember okozta klímaváltozást alapjaiban tagadja jó néhány párt az ECR és az ID soraiban is. (Ilyen a német AfD is, amelyet kizárt a soraiból az Identitás és Demokrácia képviselőcsoport.)
Arra a kérdésre, hogy mi történne az újonnan megválasztott Európai Parlamentben, ha a jobboldali populista és szélsőjobboldali pártok komoly győzelmet aratnának Európában, nincs egyértelmű válasz. A helyzet valószínűleg ügyek mentén fog változni. Vegyünk egy példát! Idén áprilisban a légszennyezés ellenőrzéséről szóló törvényről voksoltak a képviselők. Az ECR- és az ID-frakció, valamint a kereszténydemokrata néppárti frakció fele a törvény ellen szavazott, ennek ellenére a plenáris ülésen átment a tervezet, mivel a baloldal, a szociáldemokraták és a zöldek is támogatták. Ezen a végeredményen még azok a mandátumok sem változtattak volna, amelyeket az előrejelzések szerint a jobboldali frakciók a mostani EP-választásokon megszerezhetnek, a Zöldek pedig elveszíthetnek.
Az Európai Parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt (EPP) növelheti befolyását az idei választásokon – véli a brüsszeli székhelyű Centre for European Policy Studies (CEPS) agytröszt elemzője, Sophia Russack. Szerinte az EPP valószínűleg nem lesz teljes mértékben egy szociáldemokratákkal és liberálisokkal közös koalícióra utalva, hanem esetenként együttműködhet a populisták mérsékeltebb képviselőivel, elsősorban a jelenlegi ECR-ből.
„Valószínűleg nem kell aggódnunk amiatt, hogy a jövőben a szélsőjobb határoz majd meg a fontos döntéseket. Az viszont könnyen előfordulhat – bár ez is csak spekuláció –, hogy az EU ezzel a választással még jobban eltolódik jobboldali konzervatív irányba” – magyarázta.
Új szövetségesek?
A Kereszténydemokrata Néppárt (CDU) listavezetője, az Európai Bizottság elnöki posztján ismétlésre készülő Ursula von der Leyen nem zárja ki az együttműködést legalább néhány jobboldali populista vagy szélsőjobboldali képviselővel. Azt persze ő sem akarja megjósolni, hogy milyen új jobboldali csoportok alakulnak majd a következő parlamentben. A Deutschlandfunknak adott interjúban mindenesetre elmondta, hogy egyes képviselőkkel – és nem feltétlenül azok pártjával – egyes esetekben készen áll együttműködni. Az ilyen informális koalíciók előfeltétele von der Leyen szemszögéből az, hogy a képviselők álljanak ki Ukrajna mellett, valamint az európai értékeket és a jogállamiságot képviseljék.
Videó: Mit jelentene a jobbratolódás az Európai Parlamentben?
Sokan kíváncsian várják, hogy a Fidesz képviselői (az előrejelzések szerint 10-12 fő) tudnak-e csatlakozni valamelyik frakcióhoz, miután az EPP-ből történő távozásuk után fontos bizottsági helyeket és posztokat buktak el függetlenekként, és sok esetben konzultációs jelleggel sem vehettek részt fontos tárgyalásokon. Mivel nem tartoztak egyik képviselőcsoporthoz sem, a szavazataik a fenti adatelemzésben sem szerepeltek. Az is nyitott kérdés, hogyan viselkednek majd a holland jobboldali populisták, akik először juthatnak be az Európai Parlamentbe (a felmérések szerint 9-en lehetnek). Az euroszkeptikus Geert Wilders Szabadságpártja (PVV) hosszas tárgyalások után az EP-kampányra időzítve alakított koalíciós kormányt Hollandiában, amelyben a PVV a korábbi kereszténydemokratákkal és a liberálisokkal szövetkezik. Az sem kizárt, hogy az újonnan alakuló Európai Parlamentben is egy hasonló szövetség tagjai fognak többséget biztosítani egyes kérdésekben.
Szerzők: Kira Schacht és Bernd Riegert. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.
Címlapkép: Az Európai Parlament képviselői a migrációs paktumról szavaznak az április 10-i plenáris ülésen. (Geert Vanden Wijngaert/AP Photo/picture alliance)
További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatók.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
