Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Alig hoznak Magyarországra beruházásokat; a távol-keleti hátterű gyárak helyzete is nehezebb lehet; példátlan ütemben termelődnek újra a kórházi adósságok. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Szinte senki nem akarja Magyarországon költeni a pénzét – olvashattuk ki a tragikusan rossz beruházási adatból. Másfél éve folyamatos az esés, mostanra a Covid-időszak szintjére értünk le, szóval úgy tűnik, egyre nehezebben lehet sikert elérni azzal, hogy összeszerelő üzemet csináltak az országból.
De baljós jövőképet vázol a dél-koreai SK Innovation iváncsai akkugyárában történt tömeges leépítés is. Az alacsony európai kereslet miatt nincsenek megrendelések, a kormány mégis erre tette fel a magyar gazdaság jövőjét. Pedig ha már négy hónap alatt sikerült összehozni 12 havi költségvetési hiányt, akkor nem nagyon marad más, mint az iparban és a külföldi cégek idecsábításában bízni. Ráadásul egyre jobb az esély arra, hogy az EU durva vámokat vet ki a kínai elektromos autókra, ez még egy pofont adhat a magyar gazdaságnak.
Pedig még csak nem is azzal van a baj, hogy ne kapnának az ideérkező vállalatok elég támogatást. Néhány megaberuházásnál sokkal fontosabb lenne, hogy a közepesen nagy cégek eléggé megbízzanak Magyarországban. Ehhez pedig másra sem lenne szükség, mint kiszámíthatóságra, üzleti és jogi biztonságra.
Soha nem látott mértékben termelődnek újra a kórházi adósságok: míg 2023-ban havonta 3,7 milliárd forinttal nőtt a kórházak tartozása, addig 2024-ben ez az összeg már havi 15-20 milliárd. Erről is kérdeztük Dózsa Csaba egészségügyi közgazdászt, aki azt mondta: a kórházak dologi kiadásaira semmilyen többletfedezetet nem adott az állam, a szakellátás alapdíjainak finanszírozásán 2018 óta nem emeltek, közben pedig nemcsak infláció volt, hanem még a béremeléseket is ki kellett gazdálkodni.
Ráadásul néhány éven belül közel harmadával fog nőni a nyolcvan év körüliek száma, ahogy a Ratkó-gyerekek megérkeznek ebbe a korba, vagyis fel kellene már készülni a rohamra, hogy sokkal többen fognak protézist igényelni vagy szemproblémák miatt orvoshoz fordulni. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke pedig arról beszélt: már öt éve is 20-25 ezer ápoló hiányzott a rendszerből, most viszont már 40 ezernél tartanak. Annyira kevés a szakdolgozó, hogy kórtermeket kényszerülnek lezárni a kórházakban.
50 milliárd forintnyi támogatást ítéltek oda a Napenergia Plusz Programban – adta hírül az Energiaügyi Minisztérium. Vagyis négy hónap alatt több támogatást ítéltek oda, mint amennyit az előzőre három év alatt kifizettek.
A korábbi program kapcsán sokkal inkább a visszásságokról lehet írni. A pályázaton indulók és a kivitelezőik évek óta küzdenek a bonyolult és döcögő pályázati felülettel és a folyósítással, miközben rengeteg a hiánypótlás, és kevés pénz érkezik.
3,09 pontot kaptak a magyaroktól egy ötös skálán az önkiszolgáló kasszák. Az automata pénztárt a válaszadók jelentős része a gyorsaság miatt, valamint azért kedveli, mert ott a saját tempójában pakolhatja el a megvásárolt árut – de persze azért ott van a kényelmetlenség is, amikor mégis segítséget kell kérni a pénztárostól.
Gyakori ellenérv, hogy így a pénztárosok munkáját veszik el, de a magyarországi üzletláncok kérdésünkre egybehangzóan azt mondták, nem járt a gépesítés leépítéssel, a kasszák helyett a terminálok felügyeleténél vagy az üzletek más részein adnak munkát az eddigi pénztárosoknak. Több brit és amerikai boltban az egyre gyakoribb lopások miatt szerelnék most le az önkiszolgáló kasszákat – nekünk ellenben az Auchan, a Tesco, a SPAR, a Lidl és a Rossmann is azt válaszolta, hogy nem változott komolyan a lopások száma, egyedül a Pennynél emelkedett meg az ismeretlen eredetű hiány.
A hét képe: Külföldi influenszerek mutatják meg a Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából, mire nem lesz pénzük azoknak, akik idelátogatnak.
A legtöbbeknek valószínűleg már eszükbe sem jut a baltimore-i híd, amely márciusban omlott össze, amikor egy hajó nekiment – bezzeg a hajón dolgozók még mindig nem mehettek ki a szárazföldre. Jó részüknek a vízuma már lejárt, és egyébként is, amíg a vizsgálat tart, elvileg nem hagyhatják el a hajót.
Nem a Dali legénysége az egyetlen, amely a hajóján rekedt, a kéthavi kényszerszünet pedig még a rövidebbek közül való. A rekorder Mohammad Aisha, aki a Szuezi-csatorna közelében rekedt egy hajón 2017-től 2021-ig. Az utolsó két évben egyedül, és kétségbeesésében már börtönbe is próbálta juttatni magát, de nem vitték be, hiszen nem követett el semmi bűnt.
Hogyan dolgozhat együtt igazán hatékonyan egy csapat? Elsőre meglepő módon nem akkor, ha tökéletes a hangulat. Hiszen akkor sokkal könnyebben lesz a reakció sértődött összezárás az első kívülről érkező kritikánál – írtuk közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunkban.
A kutatások szerint a leghatékonyabban akkor tud egy csapat együtt dolgozni, ha az egymás iránti bizalom megmarad, de találnak egy közös ellenséget, legyen az egy konkurens, egy másik szervezeti egység vagy akár a főnök. De persze az is fontos, hogy a munkahelyi rossz érzésekről lehessen beszélni, hiszen így könnyebben kiderül, ha bármi gond van.
Boldog lehet a kormány: maradtak a korábbinál valamivel alacsonyabbak az üzemanyagárak. Ahhoz, hogy ez így lehessen, trükkökre, zsarolásra és némi szerencsére is szükségük volt. A forint erősödik, és a Brent olaj is egyre olcsóbb. Valójában a régió összes többi országában is olcsóbb tankolni, mint pár hete, de ezt azért nem hirdeti a kormánypropaganda.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a benzinkutak után most épp a Magyar Nemzeti Bankkal feszült össze újra. Nagy Márton méltatlannak nevezte a jegybank hangnemét. Leginkább azt sérelmezte, hogy az MNB a nyilvánosság előtt kritizálta a valóban jócskán bírálható versenyképességi stratégiát. Az MNB ezután az újabb kamatcsökkentés kommentálása mellett inkább a költségvetési hiány miatt figyelmeztette a kormányt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
