Április végéig az államháztartás központi alrendszere (ebben csak az önkormányzatok nincsenek benne) 2,6 ezer milliárd forintos hiánnyal zárt – írja az államháztartási folyamatokat részletesen bemutató jelentésében a Pénzügyminisztérium. Amit a tárca nem hangsúlyoz a jelentésében: ezzel április végére a költségvetési hiány nemhogy elérte, de meghaladta az egész évre tervezett összeget. Egész pontosan az éves terv 103,3 százalékán állt a hiány, számszerűen több, mint 80 milliárd forint volt a különbség.

A minisztérium – már hónapok óta megszokott módon – elsősorban a kamatkiadások elszállásával magyarázza a hiánytúllépést. Április végéig a kamatkiadásokra fordított kifizetések 1,5 ezer milliárd forintot tettek ki, amely 632,4 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. A kamatkiadások év eleji megugrása a lakossági kötvények kamatfizetésében történt változások miatt tapasztalható, tekintve, hogy a Prémium Magyar Állampapír sorozat kamatfizetési időpontja az első negyedévre került.

A kamatkifizetések valóban felelősek a költségvetés összeroppanásáért, azonban csak részben. A büdzsé egész évre 3,1 ezer milliárd forint kamatkiadással számol, ennek 48,6 százaléka teljesült április végére. Vagyis az év egészét nézve egy egyenletes lefutáshoz képest van egy pár száz milliárd forintos többlet – ez azonban nem magyarázza a teljes éves hiány elérését.

A rezsivédelemmel és közüzemi szolgáltatások támogatásával kapcsolatos kiadások április végéig 540,0 milliárd forintot tettek ki. Meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is – hívja fel a figyelmet. Valójában a „rezsivédelemmel” kapcsolatos kiadásoknál nincsen túlfutás, csak a közüzemi szolgáltatásoknál. A nyugdíjkassza kiadásai valóban túl magasak – emögött elsősorban a tavalyi rendkívül magas infláció áll, ami év közbeni kiegészítő emeléseket tett szükségessé, a magasabb nyugdíjak kifizetése természetesen az idei évet is terheli. Súlyosbítva a 13. havi nyugdíj több, mint 400 milliárd forintos költségével.

A kiadási oldalon említésre méltóak az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások. Ezek az éves terv 124 százalékán álltak április végén. A túlköltés számszerűen több, mint 130 milliárd forint. A minisztérium magyarázata szerint elsősorban állami vállalatok tőkeemelései állnak a háttérben – tudható, hogy a kormány tőkeemelésekkel készült a Budapest Airport felvásárlására, illetve potenciálisan a spanyol Talgo vonatgyártó felvásárlására is.

A bevételek kapcsán a minisztérium szerint kiemelendő, hogy az alacsonyan tartott adók ellenére az előző év azonos időszakához képest az adó- és járulékbevételek 9,8 százalékkal magasabban teljesültek.

Valójában szó sincs arról, hogy a bevételi oldalon minden rendben lenne. A legaggasztóbb – továbbra is – az áfabevételek teljesülése. Általános forgalmi adóból a költségvetés az év egészében 8,5 ezer milliárd forintot vár. Ennek csak 28,5 százaléka teljesült április végére. Hasonló a helyzet a szintén fontos bevételi tételt jelentő jövedéki adónál. Ez nagyon jelentős elmaradás.

A tavalyi évhez képest az áfabevételek mindössze 73 milliárd forinttal alakultak magasabban négy hónap alatt. A probléma, hogy a költségvetés a tavalyinál 1,5 ezer milliárd forinttal több áfabevétellel kalkulál az idei évre. Ha minden így megy tovább, az év végére csak áfában jóval több, mint ezermilliárd forint lesz a lyuk. Várhatóan a fogyasztás élénkülésével a fogyasztási adóbevételek is magukra fognak találni, de az kizárható, hogy év végére bezáródjon a jelenleg 1,5 ezer milliárd forintos áfalyuk.

Mindehhez persze hozzátartozik, hogy a költségvetés jelenleg csak papíron létezik. A kormány ezt a büdzsét nem kívánja végrehajtani, az eredetileg GDP-arányosan 2,9 százalékos hiánycélt 4,5 százalékosra emelte. A büdzsé újratervezése elvileg folyamatban van, gyakorlatilag a kormány nem nyilatkozott arról, mikor kívánja módosítani a költségvetési törvényt – ha egyáltalán, és nem az az elképzelés, hogy az idei évet egy nem hivatalos büdzsével csinálja végig. Igaz, adva, milyen rugalmasan kezeli évről évre a kormány a költségvetéseket, az sem lenne meglepő.