Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Másfél éve halmoz fel aranyat a kínai központi bank, miközben a lakosság is ész nélküli aranyvásárlásba fogott, amelyre a közösségi média is rásegített. A fiatal kínaiak az ingatlanpiac és a tőzsde gyengélkedése, valamint a munkanélküliség és a defláció miatt fektetnek be az aranyba, míg a kínai állam az amerikai függését szeretné csökkenteni, amely akár egy tajvani invázió előkészítését is jelentheti.
Zsinórban a 18. hónapban növelte aranytartalékait a kínai központi bank. A Kínai Népköztársaság aranytartaléka így már közel 73 millió uncia, azaz több mint 2 ezer tonna, amely nemzetközi összevetésben nem kiemelkedő, Kína összes tartalékának mindössze 4 százaléka, jóval kevesebb, mint a fejlett országok esetében. A kelet-ázsiai ország szándékai azonban így is jól látszanak az elmúlt másfél év felvásárlásaiból: szeretnének az értékálló és megbízható nemesfémből minél többet minél gyorsabban felhalmozni.
Ha Kína sokat akar valamiből, azt a világpiac is megérzi, az arany ára soha nem látott magasságokba, unciánként 2400 dollár (mintegy 864 ezer forint) környékére emelkedett az elmúlt hónapokban, egészen elképesztő drágulást, 50 százalékosat felmutatva 2022 vége óta. A keleti érdeklődés bár meghatározó, de persze nem az egyetlen mozgatórugó a nemesfém ára mögött, az ugyanis bizonytalan időkben mindig emelkedik, hiszen a kereskedők az amerikai dollár mellett az egyik legmegbízhatóbb, árát leginkább tartó befektetésnek tartják. A bizonytalan idők feltétel pedig most az ukrajnai és a gázai háborúval, valamint az EP- és amerikai elnökválasztással a láthatáron egyértelműen teljesül.
Kína friss rajongása az arany iránt egyrészt érthető és logikus lépés egy fejlődő gazdaságtól, másrészt aggodalomra okot adó készülődés egy Tajvan lerohanásával fenyegetőző nagyhatalomtól. Előbbi mellett szól, hogy más fejlődő gazdaságok, például India és Törökország hasonló intenzitással bővítik aranytartalékaikat. Ezekben az országokban még jóval alacsonyabb az arany aránya a tartalékokban, mint a fejlett gazdaságokban, ellenben megtakarításaik jelentős része amerikai államkötvényekben és más dolláreszközökben tartják.
Az amerikai dollár évtizedek óta a világ első számú tartalékvalutája, erre a célra az Egyesült Államok gazdaságának puszta mérete és az intézményrendszerének megbízhatósága tette alkalmassá. Amikor azonban Oroszország ukrajnai inváziójára válaszként az USA befagyasztotta az oroszok dollártartalékait, a fejlődő országok kénytelenek voltak belátni, hogy dollárban tartott megtakarításaik mégsem nyújtanak akkora pénzügyi biztonságot, mint korábban gondolták. A válaszlépés a diverzifikáció volt, a megbízható tartalékolásra pedig kiváló lehetőséget nyújt az arany felvásárlása. Az amerikai kitettség csökkentését szolgálja az is, hogy míg korábban Kína aranyvásárlásait elsősorban saját valutájával, jüannal ütötte nyélbe, most elsősorban dollárt költ a sárga rudakra.
Ebből következik a kínaiak lépéseinek másik, jóval ijesztőbb olvasata is: a Kínai Népköztársaság az ukrajnai háború kapcsán láthatta, milyen szankciókra számíthat egy katonai agresszióra készülő nagyhatalom a nyugati világ részéről. A Kína által felhalmozott arany ebben az értelmezésben háborús tartalék, amely segíthet átvészelni egy tajvani invázió globális politikai-gazdasági következményeit.
Erre utal az is, hogy a népköztársaság komoly haderőfejlesztésbe kezdett az elmúlt időszakban, amelynek célja, hogy 2027-re az ország hadserege készen álljon a szigetország megszállására. A napokban Magyarországon járó Hszi Csin-ping kínai elnök pedig beszédeiben rendre arról beszél, hogy a szárazföldi Kína és Tajvan újraegyesítése történelmi szükségszerűség.
Nemcsak az állam, hanem a kínai lakosság is korábban nem látott aranyfelhalmozásba kezdett. A nemesfém szerepe azért értékelődött fel, mert a családi megtakarítások eddig népszerű piaca, az ingatlanpiac összeomlott, és az eleve korlátozott kereskedési lehetőségeket nyújtó tőzsde számai is kedvezőtlenül alakultak. “Bőségben jáde, nehéz időkben arany” – idézte fel az ősi befektetési tanácsot a The New York Timesnak nyilatkozó pekingi tanár, aki a koronavírus-járvány kitörése óta közel egy kiló aranyat halmozott fel.
A nagyobb megtakarítással rendelkezők az arannyal kereskedő alapokba fektetik pénzüket, az emberek többsége viszont nem a tőzsdén vesz aranyat. A kínaiak körében nagy népszerűségre tettek szert az egyszerre kiegészítőként és megtakarításként szolgáló aranyékszerek. Újabban pedig ennél is kisebb mennyiségben, apró “aranybogyók” formájában gyűjtik a nemesfémet. Annak ellenére népszerűek az aranyvásárlás ezen formái, hogy a jüan gyengélkedik, a kínai vásárlóknak pedig prémiumot kell fizetniük a világpiaci árhoz képest aranytermékekért.
Az apró darabokban árult aranybogyók a fiatalok körében is hatalmas népszerűségnek örvendenek, ebben pedig a közösségi média is fontos szerepet játszik. Egy apró, egy gramm körüli golyóért 600 jüant, mintegy 30 ezer forintot kérnek el, a kínai fiatalok aranybogyóikat üvegperselyekben gyűjtik, és a felhalmozott mennyiséget büszkén rázogatva mutatják be a közösségi felületekre feltöltött videókban. Azt nyugaton is megtapasztalhattuk, hogy egy közösségi médiában szárnyra kapó mozgalom – például a GameStop-részvények iránti őrület a Redditen – milyen piaci hatást képest kifejteni, a jóval nagyobb felhasználószámmal működő kínai platformokon ennél is nagyobb hatással bírhat egy-egy netes trend.
A fiatalok körében rendkívül magas a munkanélküliség, a városokban akár 15 százalék is lehet, ez és a defláció az, ami az arany vásárlására ösztönzi a fiatalokat. “Az aranyon szinte lehetetlen bukni” – mondta a Bloombergnek egy fucsiani egyetemista. A vásárlók háromnegyede 25 és 35 év közötti, sokan pedig hétköznapi fogyasztásukat is visszafogták, csak hogy aranyat vásárolhassanak.
Az apró aranybogyókat nemcsak személyesen, hanem a legnagyobb e-kereskedelmi platformokon is megvásárolhatják, például az Alibabához tartozó Taotaon. Az élénk kereslet azonban a csalóknak is új lehetőségekkel kecsegtet, amellyel rendre élnek is. Az értékesített aranytermékeket más, olcsóbb fémekkel ötvözik, hogy nehezebbek legyenek, és így drágábban hirdethessék őket.
A helyzet odáig fajult, hogy a kínai hatóságok iránymutatást tettek közzé, amely segít a naiv vásárlóknak megkülönböztetni a valódi aranyat a hamisítottól. Az egyik módszer a lánggal való tesztelés – hevítés hatására a kamu arany sötétebb vagy zöldes színt vesz fel, míg az igazi nemesfém világosabbá válik. De a földre ejtve a valódi arany hangja is eltér a hamisítványokétól, valamint salétromsavat is csöpögtethetünk a tesztelni kívánt aranytermékre, ha nem látunk változást a színében, valódi arannyal van dolgunk. Az ilyen iránymutatásokra szükség is lehet, hiszen a trend egyelőre kitart: miután 2023-ban 9 százalékkal több aranyat vásároltak az emberek, mint egy évvel korábban, az idei első negyedévben további 6 százalékkal nőttek az eladások.
Az aranyőrület már Kína határait is átlépte, hasonló módon kapkod az apró aranytermékek után a dél-koreai lakosság is, ahol közértekből és automatákból is vásárolhatnak már aranyrudakat 77 ezer és 225 ezer won (20-60 ezer forint) közötti árakért. Koreában Kínához hasonlóan a fiatalok állnak az aranyláz élén, a Business Insider szerint a vásárlások 41,3 százaléka köthető hozzájuk.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
