Februárhoz képest két százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene.
A januári stagnálás és a februári enyhe csökkenés után márciusra már a kiskereskedelmi forgalom volumenének növekedéséről jelentett a Központi Statisztikai Hivatal. Az előző hónaphoz képest az ugyanis szezonális és naptárhatással kiigazítva 2 százalékkal bővült. Éves összevetésben pedig a nyers adat szerint 3,6, naptárhatástól megtisztítva 4,2 százalékkal nőtt.
Márciusban az országos kiskereskedelmi forgalom 51 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 33 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott. Az országos kiskereskedelem forgalma márciusban folyó áron 1586 milliárd forintot ért el – februárban ez 1395 milliárd volt.
Ha az idei márciust a tavalyival vetjük össze, akkor a kiskereskedelem forgalmának volumene – mint fentebb már említettük – naptárhatástól megtisztítva 4,2 százalékkal nőtt. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 5,7 százalékkal bővült. Mint a Nemzetgazdasági Minisztérium kommentárja rámutat, ez azt jelenti, hogy márciusban az ilyen típusú boltokban 807 milliárd forintot költöttek a magyarok, 66,6 milliárddal többet, mint egy évvel korábban. Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene ugyancsak 5,7 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké pedig 4,8 százalékkal emelkedett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 0,6 százalékkal növekedett. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 3,9, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 2,3, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 1,5 százalékkal nőtt, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 1,9, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 4,4, a használtcikk-üzletekben 5,9 százalékkal csökkent.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,4 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 4,2 százalékkal emelkedett. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 3,3 százalékkal bővült. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 4,3 százalékkal nőttek.
Idén január–márciusban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,2 százalékkal emelkedett, az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,1, az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,9 százalékkal nőtt, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,7 százalékkal mérséklődött az értékesítés volumene.
A Nemzetgazdasági Minisztérium kommentárja szerint 2024-ben 5 százalék feletti mértékben növekednek a reálbérek, ami a belső kereslet helyreállásának, a fogyasztás bővülésének egyik fő hajtóerejét fogja jelenteni. A minisztérium szerint a kiskereskedelmi forgalomban megfigyelhető növekedési tendencia várhatóan a következő hónapokban is folytatódni fog. Megjegyzik, van tér a fogyasztás növelésére, hiszen a kereskedelmi forgalom a 2021-ben látott szintre kapaszkodott vissza.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.