A Törvényalkotási Bizottság egyelőre nem foglalkozik a kastélytörvény alkotmányossá tételével, így az Országgyűlés jövő heti ülésén nem dönthetnek róla.

Az előzetes napirendi javaslatban és a törvényalkotási bizottság ülésének meghívójában benne volt,

de Hende Csaba bizottsági elnök 10 órakor azzal kezdte az ülést, hogy ezt a pontot ne tárgyalják.

Indoklást nem fűzött hozzá, kérdést sem kapott róla, az így megrövidített napirendet a kormánypártiak mellett még az ellenzéki képviselők is elfogadták.

2023 végén Novák Katalin akkori köztársasági elnök küldte alkotmánybírósági felülvizsgálatra azt a törvényt, amely lehetővé tette volna különböző kastélyok ingyenes magántulajdonba adását, lényegében az építési és közlekedési miniszter szabad elhatározása alapján. Lázár János ezt felháborodva fogadta, azt mondta Novák döntéséről, hogy gyávaság és régi kommunista reflexek vannak mögötte, vagy az elnök jogászai nem olvasták a törvényt. Mindenesetre az Alkotmánybíróság az akkori államfővel értett egyet: a törvényben „nincs megjelölve az a közcél, amely a magántőke törvény szerinti bevonását szükségessé, sőt elengedhetetlenné teszi”, vagyis a kastélyok ingyenes magántulajdonba vagy vagyonkezelésbe adását a törvény nem indokolja meg kellően. Emellett tele van pontatlansággal.

Az Országgyűlés elnöke már január végén felkérte a törvényalkotási bizottságot, hogy fogalmazza meg a törvény alkotmányossá tételéhez szükséges módosításokat. Ez történt volna meg csütörtökön, de mivel levették a bizottság napirendjéről – bizonyára azért, mert nem sikerült többségi támogatást élvező szöveget kidolgozni –, most nem lehet tudni, mikor térnek rá vissza.

A döntés időben pont egybevág azzal, hogy a Portfolio arról írt, az Európai Bizottság az építési törvény miatt küldött levelet Lázár János minisztériumának, és akár uniós források felfüggesztése sem kizárt. A minisztérium április végéig kapott időt, hogy válaszoljon a kérdésekre.