A kormány csütörtök este több határozatot is közzétett a költségvetésen belüli átcsoportosításokról. Ez, mint a hvg.hu többször bemutatta, olyan gyakran történik, hogy az előző nyáron elfogadott költségvetési törvény teljesen értelmetlenné válik.

A központi tartalékból most kivett 6,5 milliárd forint legnagyobb részletét, 3,6 milliárdot az Építési és Közlekedési Minisztérium kapja beruházásokra, a kiemelt nemzetközi sportesemények és egyéb kiemelt állami rendezvények lebonyolítására a Miniszterelnöki Kabinetirodának jut csaknem 900 millió, és az éves költségvetés elfogadásakor még nem létezett új Szuverenitásvédelmi Hivatal is kap 48 milliót dologi kiadásokra.

Az ingyenes tankönyvellátásra a belügynek adnak 2,7 milliárdot, a külügynek beruházásokra – immár sokadik emelésként – 2 milliárdot a Központi Maradványelszámolási Alapból.

A Honvédelmi Minisztériumtól elvettek 865 millió forintot. Ebből csaknem 600 milliót a Kabinetiroda kap „kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra” – ez az a tétel, amelyet szinte minden költségvetési módosításnál megemelnek. Emellett a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumnak is jut 261 millió, viszont az így megrövidített HM-et felhatalmazták belső átcsoportosításokra „a honvédelmi felkészülés központi, valamint a kormány speciális működési feltételeinek biztosítását szolgáló feladatok végrehajtása érdekében”.

A kormány egy másik határozat szerint egyetért konkrétan meg nem határozott „erdélyi intézmények beruházásainak, működésének és programjainak finanszírozásához szükséges forrás biztosításával”, és ehhez 13,1 milliárd forintot ad a Bethlen Gábor Alapnak „nemzetpolitikai célú támogatások” és „működtetési célú kifizetések” címén. Azt nem határozták meg, hogy ezt honnan veszik.

Az Egészségbiztosítási Alap céltartalékából 4 milliárdot fizetnek ki az összevont szakellátás működtetésére.

300 millió forintból ünnepelheti meg a külügy a magyar–kínai diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját: idén „ünnepi programsorozatot” rendeznek Magyarországon és a Kínai Népköztársaságban. Az Orbán-kormány már többször büszkélkedett azzal, hogy mi már 1949-ben, a kínai kommunista forradalom győzelme után rögtön diplomáciai kapcsolatra léptünk Mao Ce-tung rendszerével, mintha a Rákosi Mátyás vezette magyar kommunistáknak ez valami önálló, előremutató döntése lett volna. Valójában Sztálin utasította a befolyása alá került országokat az új Kína támogatására