Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Frissítette a KSH annak listáját, mi mindennek az árát kell megnézni az infláció kiszámolásakor. Felkerült rá sok más mellett az airfryer, az okosóra és a csirke far-hát, és reagáltak arra is, hogy egyre kisebb kiszerelésben kerülnek az áruk a polcokra. Mostantól ellenben nem számít bele az inflációba az egykor fontos áruk közül sem a közepes méretű szótár, sem az ébresztőóra, sem a zsebszámológép.
Új év, új inflációs szám – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette nemcsak azt, hogy 3,8 százalékos volt az átlagos áremelkedés 2024 januárjában, hanem azt is, hogy idén milyen áruknak és szolgáltatásoknak az árából számolja ki az inflációt. Ebből szemezgettünk most, és bár ez elsőre csak egy kis színesnek tűnik a legfontosabb adatok mellett, valójában nagyon sokat elárul arról, hogyan változnak a magyarok vásárlási szokásai.
Mi is ez az egész?
A KSH közel ezer fajta termék és szolgáltatás árát vizsgálja meg hónapról hónapra Budapesten és a 19 megyében, így összesen nagyjából 80 ezer különböző tétel árváltozásából áll össze a végső inflációs adat. A hivatal elég részletes listát készít, olyasmi leírásokkal segítve az árösszeírók munkáját, mint például „1 üveg olívaolaj, extra szűz, 500 ml” vagy „Telekárpitozott sarok ülőgarnitúra, nyitható ágyszerkezettel, 260-300 cm x 140-180 cm”. Ezt minden év elején hozzáigazítják a fogyasztói szokások változásához. Ha valaki a teljes listát szeretné letölteni, itt, az infláció módszertanának leírásában megtalálja a táblázatot.
Az egyik leghosszabb rész a listán nem meglepő módon az élelmiszereké. A legfontosabb termékek helye megingathatatlan ebben, idén azonban egy olyan változás történt a lista részleteiben, amely szimbólumként fontos:
mostantól beleszámít az inflációba a csirke far-hát árának változása.
Amikor árstopot vezettek be, ez volt az egyetlen olyan érintett termék, amely nem volt a része az inflációs kosárnak, annyira olcsó volt, hogy nem igazán számított, mennyivel kerül többe vagy kevesebbe. Mostantól ez máshogy lesz. Kicsit meglepő, hogy most került csak fel a listára a majonéz, pedig az sem egy túl ritkán vásárolt élelmiszer.
Megjelenik a táblázatban az is, hogy egyre több áru a korábbinál sokkal kisebb kiszerelésben kerül a polcokra. A kormány plakátokkal küzd az ellen, hogy egyre kisebb termékeket áruljanak a boltokban, de a KSH néhány ponton már figyelembe veszi a realitást.
- Az előre csomagolt baconszalonnánál mostanáig csak a 200 és 500 gramm közötti csomag árát lehetett felírni az infláció számolásakor, mostantól már 100 grammig le lehet menni.
- Ugyanígy az extrudált kölesgolyónál már nem 75 gramm az alsó határ, amíg számolhatnak vele, hanem 60,
- A spagettinél sem előírás az, hogy fél kilósat kell nézni, lehet akár 400 grammos is.
- Az instant kakaópornál is fel lehet írni nemcsak a fél kilós, hanem a 200 grammos árát is (sőt ott 800 helyett 1300 grammos kiszerelés lett a felső határ),
- a sós mogyorónál 80 helyett 60 grammos terméket is nézhetnek az összeírók,
- de még a csomagolt borsból is 20 helyett 16 gramm lett az alsó határ.
Aztán persze mindegyiknek az árát át kell számolni arra, hogy egy kilóért vagy egy darabért mennyit kell fizetni, szóval csak attól, hogy zsugorfláció van, nem lesz kisebb az infláció.
A lista egyik érdekes változása az, hogy lekerült róla az előfizetéses menü. Tény, hogy ez már nem annyira népszerű, mint évekkel ez előtt volt, most sokkal inkább a házhoz szállítás a divatos, az fent is van a reprezentánsok között. A házhoz rendelt ételek körében egyetlen változás történt: a főzelék, a hawaii pizza (erről micsoda viták lehetnének, szabad-e ananászt tenni rá!), a hamburger, a rántott csirkemell, a sertéshús és a lasagne mellé a KSH beengedte a bolognai, a milánói és bármilyen más húsos tésztaételt is.
Az alkoholnál az, hogy már nem csak fél literes, hanem 4 decis kiszerelésben is lehet venni, már régebben megtörtént, arra már évekkel ezelőtt reagált is a KSH. Így amikor azt mérik, milyen drágán tehetünk kárt magunkban, egyetlen változás történt: az eddigi egy helyett már két típusú hevítésre szánt dohánytermék számít bele az inflációba.
A ruháknál a legnagyobb változás az, hogy mostantól számít a inflációs adatba a használt ruha árának változása is. Amikor válság van, spórol az ember – most ez is látszik a kosár változásán. Ellenben kikerült a listából a köntös (női és férfi változata is), amit ezek szerint túl kevesen vásároltak.
A tartós cikkek között most vették fel a listára a listára a beépíthető indukciós főzőlapot és az airfryert – utóbbi annyira gyorsan lett divatos, hogy már a KSH is reagált a változásra. Szintén mostantól számít bele az inflációba az akkumulátoros robotporszívó is, pedig az már egy ideje létezik, de ezek szerint mostanra terjedt el igazán.
Az autók listája elég hosszú, évről évre levesz onnan a KSH néhány olyan típust, amelyből már sokat nem adnak el, és feltesz a helyükre újakat. Idén bekerült a BMW X1 és a Mercedes GLC 300, de nincs már rajta a BMW 118d és a Skoda Fabia Ambition.
A használt autóknál az igazán fontos változás nem is az, hogy pontosan milyen típusok árát veszik figyelembe – hiszen gyakorlatilag az összes fontos márka egy-két autója megjelenik itt –, hanem az, hogy a KSH szerint is nagyon elöregszik az állomány. Mostanáig egy 20 éves Skoda Fabia vagy Audi A3 volt a legidősebb kocsi, amelynek az árára figyelni kellett, mostantól viszont a 22 éves Volkswagen Polo, a szintén 22 éves Opel Astra és a 23 éves Audi A3 ára is beleszámít az inflációba, olyan sokat vesznek belőle. Ha a nagyon régi használt autók ennyire jól fogynak, akkor az nagyon valószínűleg nem azt jelenti, hogy csodálatos környezettudatossággal inkább a meglévő kocsikat pártolnák a magyarok, hanem azt, hogy tömegeknek nincs pénzük új autóra.
Az elektronikai cikkeknél most került fel az infláció összetevői közé az okosóra és a powerbank – egyik esetben sem nagyon lehet vitázni a statisztikusok döntésével. Van viszont itt két óriási búcsúzónk. Ezek évtizedeken át alapvető fontosságúak voltak sokaknak, mostanra viszont már annyira nem fogynak, hogy nem is foglalkozik velük a KSH:
az ébresztőóra és a zsebszámológép.
És egy olyan tétel is lekerült a listáról, amelyről akár csak tíz éve is nehéz lett volna megtippelni, hogy az okostelefonok ennyire gyorsan fogják jelentéktelenné tenni: a GPS autós navigációs rendszer. Szimbolikus kicsit, hogy pont ekkor került viszont fel szélvédőre, műszerfalra szerelhető autós telefontartó.
| Több étel, kevesebb benzin |
A másik érdekes változás az, hogy a kosárban benne lévő termékeket mekkora súllyal veszik figyelembe – hiszen nyilván az infláció szempontjából fontosabb a benzin, mint a magyar kártya. Az egyik legfontosabb változás az itt, hogy az élelmiszereket már nem 28,96, hanem 30,1 százalékos súllyal veszik figyelembe a számításkor – méghozzá azért, mert arányaiban többet költöttünk rájuk, mint korábban. A leginkább a házon kívüli étkezés és a zöldségek, gyümölcsök súlya nőtt a fogyasztói kosárban (és az „egyéb szolgáltatások” kategóriáé, ahova elég sok minden befér), rögtön ez után jön az állateledel és a lakbér.
|
A háztartási szereknél nagy változások nem voltak, egyetlen apró ponton figyelt be itt is a zsugorodás: mosóporból már nem 1,4, hanem 1,35 kilós a legkisebb kiszerelés, amelynek az árával számolni kell. A szépségápolás és gyógyászat termékei között is csak annyi módosítás történt, hogy rákerült a listára a hajvasaló.
A művelődési cikkek között is van egy nagy búcsúzó: a közepes méretű szótár. Apróság, de azért csak érdemes elbüszkélkedni vele: a nyomtatott HVG-t elég sokan olvassák ahhoz, hogy változatlanul fenn tartsák a listának ezen a részén.
Ahhoz képest, hogy a teljes inflációs kosárnak nagyjából negyedét adják a szolgáltatások, és hogy szolgáltatásból több száz egymástól rendkívül eltérőt felsorolnak – tartós szempillafestéstől a Budapest-bérleten és a strandbelépőn át egész a temetésig –, ezek közé sem újat nem tettek be, sem elavultat nem vettek le. Annyit változtatott a KSH, hogy a kgfb- és casco-díjakat újabb autókra is megvizsgálja, mint eddig.
És persze érdemes megemlíteni, mi az, ami továbbra sincs fent a listán, pedig rendkívül nagy tétel annak, aki fizeti: a lakás, vagy az arra felvett hitel. Erről egy nagyon régi vita folyik a statisztikusok között, az amerikaiak felveszik a saját inflációs kosarukba ezeket, az Eurostat és így az EU más statisztikai hivatalai viszont nem. A döntést azzal indokolják, hogy a lakásvásárlás nem egy fogyasztási kiadás. A lakbér viszont benne van a kosárban, a 30-40 és az 50-60 négyzetméteres társasházi, bútorozott lakások bérleti díját, valamint az önkormányzati bérlakások díját kell felírni hónapról hónapra.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
