A hamburgi Varengold Bankban átfogó vizsgálat folyt, mert a titkosszolgálatok értesítették a német bankfelügyeletet, hogy a nemzetközi szankciók által sújtott Irán mire is használja a pénzintézetet. Az ügynökségek szerint Irán előszeretettel alkalmaz európai bankokat különböző illegális pénzügyi műveletekre, mert Európában nem oly szigorú az ellenőrzés, mint az Egyesült Államokban.

A német bankfelügyelet tavaly jelezte, hogy átfogó vizsgálatot folytat a Varengold Bankban, de arról egy kukkot sem szólt, hogy ennek oka elsősorban az, hogy Irán terroristaszervezetek finanszírozására, illetve pénzmosásra használta a kis hamburgi bankot. A Varengold szerint semmi ilyesmi nem történt: „A mi üzleti partnereink globális élelmiszer- és gyógyszer-nagykereskedők. Hiteleket nyújtunk olyan esetekben, amikor sürgős humanitárius szállítmányról van szó, de természetesen figyelembe vesszük azokat a szankciókat, melyeket az Európai Unió vagy az Egyesült Államok alkalmaz” – közölte a bank szóvivője a Politicóval. Csakhogy a lap hírszerzői forrásokból úgy értesült, hogy a hamburgi bankot használta az iráni al-Kudsz, amely nem más, mint a Forradalmi Gárda külföldi szervezete, amely ellenőrzése alatt tartja a Hezbollahot és a húszi terrorista szervezeteket is.

Irán nem közvetlenül finanszírozza a külföldi terroristaszervezeteket, hanem átad nekik bizonyos mennyiségű olajat, melyet azok eladnak – általában Kínának –, és ebből csinálnak pénzt, melyet azután több helyen megforgatnak, hogy a nyugati hírszerző szervezetek elveszítsék a nyomot. Az ügylettel a vevő is jól jár, hiszen lényegesen olcsóbban olajhoz ily módon, mint ha a piacon vásárolna.

A Varengold Bank rendszeres pénzügyi kapcsolatban állt olyan Irán által létrehozott fantomcégekkel, melyeket USA-szankciók fenyegetnek. Kettő közülük már szerepelt is az Egyesült Államok szankciós listáján, a többi vizsgálat alatt áll.

Miért nem vette ezt észre a bank auditálását végző PwC könyvvizsgáló cég? A Politico kérdésére egyelőre nem kívántak válaszolni.

Hamburg bank suspected as 'financial hub' for Iranian terror

Investigation has led Varengold Bank to all but close commercial banking operations.

„Irán számára pénzügyi csomópont lett a Varengold” – ezt mondta egy magát természetesen megnevezni nem kívánó maga srangú hírszerző a brüsszeli lap tudósítójának, hozzátéve: csodálkozik azon, hogy eddig „senki sem kötötte össze a pontokat”.

A Varengold nem tartozik a Hansa város régi pénzintézetei közé – valószínűleg ezért is szemelte ki magának Irán. Hamburgban 1995-ben alapítottak vagyonkezelő cégként, amely azután 2013-ban vált bankká. Csak 600 millió eurós alaptőkéje volt, ezért kifejezetten kis banknak számított, amely megpróbált találni magának valamilyen fejlődési területet, és ez lett az üzletelés az iráni fantomcégekkel. A Közel-Kelet és Kelet-Európa volt a fő csapásirány, mert ezekben a régiókban elég jelentős a szürke zóna, azaz a nem egészen törvényes pénzek forgatása.

„A banknak ezekben a régiókban előnye van, mert szóba áll olyan partnerekkel is, melyeket mások elutasítanak”– írta a Varengold igazgat tanácsának jelentése 2015-ben.

2018-ban Donald Trump akkori amerikai elnök felrúgta az iráni atomalkut, és újra szankciókat vezetett be Irán ellen. Ezt követően felélénkült az al-Kudsz terroristatevékenysége.

A kutakodás azt is kiderítette, hogy az iráni fantomcégekből a Varengoldnak jelentős bevételei származtak. 2015-ben a külföldi ügyletek még csak 4 millió euró hasznot hajtottak a kis hamburgi banknak, de 2021-ben ez már 45 millió euróra nőtt. Azt nem lehet tudni, hogy ebből mennyi volt az iráni pénz.

A német bankfelügyelet leállított minden külföldi ügyletet, ezért a Varengold el kellett, hogy bocsássa a munkaerő mintegy egyötödét, körülbelül száz embert.

Mekkora összegről lehetett szó az iráni bizniszben? A Politicónak nyilatkozó hírszerzők szerint több milliárd euróról, mivel a Varengold által kínált szolgáltatások átlagos jutaléka 1 százalék körül van.

Hongkongban bejegyzett cégek és török vállalkozások előszeretettel használták a Varengold iráni számláit, és ebből arra lehet következtetni, hogy ezek fantomcégek iráni ellenőrzés alatt állnak, és olyan pénzügyi labirintust alkotnak, amelyben könnyen el lehet veszíteni a pénz nyomát.

„Irán egész hálózatot üzemeltet a nyugati szankciók kijátszására, és ezeknek a fantomcégeknek fő feladata az, hogy eljuttassák a szállítmányokat Oroszországba vagy Kínába. Ezeket a szállítmányokat humanitárius segélynek tüntetik fel, mert erre nem vonatkoznak a szankciók” – hangsúlyozza a német bankfelügyelet jelentése a Varengold hamburgi bankról.